Csak két legény

szilva | 2008. április 30. - 12:42 | Vélemény
„Mint Arany Toldijában, a magyarországi televíziózásban is egy, csak egy legény van talpon a vidéken, és őt Friderikusz Sándornak hívják“ – többek között ezekkel a szavakkal köszöntötte Lipovecz Iván neves publicista a Szabad Sajtó-, majd pedig a Bossányi Katalin-díjjal kitüntetett tévés személyiséget.


Jómagam úgy módosítanám a szavait, hogy inkább két virtigli legény tüsténkedik mostanság az odaáti tévécsatornákon. A másik személyiség Havas Henrik. Egyiküket sem kell bemutatni, hiszen sokszor letették szakmai névjegyüket, legkülönbözőbb botrányokba is keveredtek. Emiatt is – de nemcsak ezért! – ismerősen cseng a nevük.

Mindketten kivonultak vagy kiszorították őket a legnézettebb tévécsatornákból. Friderikuszt mostanság hétköznapokon az ATV-n, kollégáját pedig a Story 4 tévében látni, főleg a Digi TV szolgáltatónak köszönhetően egyre több lakásban már nálunk is. Nem döngetnek nézőcsúcsot, ezeken a csatornákon ez aligha várható el.

Sokáig egyiküket sem kedveltem: Friderikuszt főelg az öncélú csinnadrattát előtérbe helyező trükkjei miatt – habár akkor is készített emlékezetes riportokat --, Havas „tanár úr“ esetében pedig a pökhendi stílusától és manírjaitól lúdbőrzött a hátam. Mostanra jórészt lehiggadtak. Vagy letisztultak. Aki szeretne minél többet megtudni a világ és Magyarország dolgairól, az nézze meg hétköznap este nyolckor a Friderikusz most! című talk-showt. Ahol Lukács Béla elméleti fizikus a néhai Öveges professzorra emlékeztető, közérthető stílusban beszélt például a világmindenségünk kétharmadát kitevő, ismeretlen sötét anyagról, Tálas Barna Kína-szakértő és Porció Tibor magyar tibetológus izgalmas elemzésben világította meg a jelenlegi konfliktus gyökereit és tényeit.

Havas Henrik stílusa nem sokat változott, ráadásul most is idegesítően forgatja a kezében a szemüvegét. Mégis elviselem, mert lebilincselően tud beszélgetni, este fél nyolc táján. Legutóbb Miklósa Erika világhírű operaénekesnővel és Szerednyey Béla színművésszel.

A két tévés legény naponta csatázik közvetve mindazokkal az ízetlenségekkel, amelyek azokra zúdulnak, akik az RTL vagy a TV2 gagyi műsorait bámulják. Vagy A szólás szabadsága nézése közben ásítoznak és máshova kapcsolnak. Ők ketten még ma is hiszik, hogy a tévé az értelmes tájékoztatás, a színvonalas szórakoztatás, mi több: akár a művelődés eszköze is lehet. Nemcsak az agymosásé és az idióta kábításoké.

Remélem, kibírják szuflával, szakmai hittel a digitalizált tévéadások elterjedéséig. Mert akkor a mai kínálathoz képest is sokkal több lesz a tévécsatorna. Remélhetően a nézőt partnernek és nem a hülyítés céltáblájának tekintő műsor is.