Kameruni magyar a DAC csapatában

szilva | 2008. július 24. - 11:30 | Vélemény
Miskolcon jártam e hét elején, ahol a Városháza térhez közeli presszóban odajött hozzám néhány suhanc. Elmondták, hogy látták, amint kiszálltam a szlovákiai jelzésű és dunaszerdahelyi rendszámú kocsimból, ezért érdeklődnének a pénteki DAC – Nagyszombat focimeccsről.

Ahova virtigli diósgyőriekként és igaz magyar hazafiként ők is készülnek. Akár csak a fradisták és a csallóközi testvéreik. Megmutatni azoknak a „tótoknak“, hogy Dunaszerdahely az Felvidék, ősi magyar föld. Nem sokkal később már gyanakodva néztek rám, mert azt iparkodtam bizonygatni nekik, hogy Corgoň-ligás mérkőzés lesz Dunaszerdahelyen, s remélhetően nem egymás gyalázásával telefröcskölt magyar-szlovák fociháború. Kérdezgettem őket, mit tudnak a jelenlegi csallóközi csapatról, amelynek ha jól számolom, akkor mindössze öt – két anyaországi és három szlovákiai – magyar tagja van. Majdnem annyi kameruni is játszik velük, továbbá szlovák, cseh, osztrák, horvát fickók is, vagyis ez inkább többnemzetiségű együttes, jórészt magyar szurkológárdával.

„Sebaj, ebben az esetben még az a kameruni is igaz magyar ügyért harcol, a szövetségesünk. Tulajdonképpen kameruni magyar” – hangzott a magabiztos válasz. Amikor azt válaszoltam, hogy ő is inkább a három pontért harcol, vészjóslóan néztek rám, ezért inkább otthagytam őket.

Hazafele tartva, józan ésszel fel nem fogható magatartásukról morfondíroztam. Nemrég még huhogtak, amikor a színes bőrű focisták megjelentek a Diósgyőr csapatában. Most meg valamiféle ősi magyar ügy harcosaivá kiáltják ki kameruni társaikat.

Ez a csőcselék teljesen tönkreteszi az amúgy is ezer sebből vérző magyar focit. A zsidózás és a trágár gyurcsányozás, az ellenfél trágár gyalázása már szinte fel sem tűnik senkinek. Múlt vasárnap este a Debrecen – MTK Szuper Kupa meccs végefele kialudt a villany. Európai szégyent okozott ez a malőr, mert a találkozót a Sport 1 – nyilván nívósabb program híján -- számos országban sugározta. Szerencsére a legtöbb helyen nem tudnak magyarul, ezért nem értették azokat a bekiabálásokat, amelyekkel az ellenfelet mocskolták. A morális mélypontot mégis a Ferencváros – Sheffield United barátságos mérkőzés jelentette, ahol egy fiatal leány a meccs alatt orálisan elégítette ki a partnerét a lelátón. Miközben őket – nem a csapatokat – biztatta több száz kajánkodó alak. De jó lenne, ha ilyen primitív magyarországi alakok nem fertőznék holnap a dunaszerdahelyi légkört!

Nem különb természetesen a nagyszombati kemény mag, de a pozsonyi Slovant kísérő banda sem. Velük kapcsolatban is tudnék említeni döbbenetes eseteket. Hasonszőrű társaik Csehországban is vannak, amint azt tavasszal a Sparta-Slávia összecsapáson láthattuk. Amikor a pályán fociztak, a nézőtéren meg petárdákat, füstbombákat hajigáltak egymásra a megvadult alakok. „Olyan ez, mintha Bagdadban lennénk” – közölte rémülten a cseh tévé kommentátora.

Pszichológusok, szociológusok és más szakemberek foglalkoznak évek óta a futballhuliganizmus terjedésének okaival. Angliában ezt a súlyos gondot már legalább a hazai mérkőzéseken megoldották. Külföldön azonban továbbra is randalíroznak az emberi mivoltukból kivetkezett „rowdies”-ek. Ők is, miként a magyarországi és a szlovákiai ultrák halálos veszélyt jelentenek a focira. Pedig jóval többen vannak a tisztességes szurkolók Szlovákiában, Magyarországon, Csehországon és máshol is.

De ők egyre gyakrabban és egyre többször inkább otthon maradnak. Féltik a testi épségüket, óvják az idegeiket. Megértem őket, de azért feltehetően sokan leszünk pénteken, akik a jó foci reményében mégis csak ott a DAC-stadionban. Szurkolok a kameruniaknak is.

A DAC győzelmében és nem holmi ködös magyar revánsban bízva.

Címkék: DAC