Vitray, a tejfeles szájú újdondász?

Barak László | 2008. augusztus 11. - 11:20 | Vélemény
Vitray Tamás bácsinak, urambocsá!, akár legendás druszájának a kunyhója előtt, úgy kellene mesélnie az RTL Klubban az olimpia eseményeiről.

Ő azonban „kommentál“, ám, lássuk be, sokkal unalmasabban, mint anno, amikor egyeduralkodóként osztotta az észt a jobb sorsra érdemes nézőknek. Vagy tán a világ változott volna azóta?

Változott bizony, s alig két évtized alatt látni valóan úgy meghaladta Vitrayt is, mint az úszózseni, Michael Phelps hozzá képest immár nagypapa korú kollégáját, Mark Spitzt . A tévés mesékre pedig épp úgy vonatkozik ez, mint a történések képi megjelenítésére. Merthogy fölgyorsultunk, nagyságrenddel tájékozottabbak, naprakészebbek, cápábbak vagyunk ám mi nézők is, Tamás bácsi, mint annak idején, amikor az állóvízbe bámulván ittuk az ön keresetlen anekdotáit…

Jó, jó, értjük mi, hogy a szóban forgó kereskedelmi tévé celebgyártó iparosainak produkálniuk kellett valamit. Ha már a közszolgálati tévé privilégiuma lett az olimpiai közvetítés, mint olyan. Maga az ötlet sem tűnt eleve halottnak, hogy egy tévés legendát föltámasztva próbáljanak képben maradni a szóban forgó „hendikepp” ellenére. Ám, ha már kommentár, legyen eleje és veleje, ne úgy jöjjön le a mégoly lepusztult intellektusúnak tartott nézőhöz, mint valami semmit mondó rizsa. Amit évtizedekkel ezelőtt, eszed, nem eszed, nem kapsz mást alapon konzumálnia kellett.

Mindennek tetejébe Tamás bácsi úgy feszeng a kamerák előtt, mint egy tejfeles szájú újdondász, aminek vélhetően két alapvető oka lehet: Jó esetben, Vitray tökéletesen tisztában van azzal, hogy pótcselekvés az, amit csináltatnak vele. De hát a vélhetően kiemelt gázsi, ugye…! Rosszabb esetben halvány sejtelme sincs arról, hogy bizony már a legkevésbé sem neki való az a státus, amibe beültették. Legyen bárhogy, kár érte…

Címkék: olimpia, Vitray Tamás