Mi a lófaxot akarunk?!

Barak László | 2008. szeptember 5. - 18:21 | Vélemény
Igaza van nagyara becsült kollégánknak, Peter Schutznak, aki a parlamentben „szarházizó” igazságügyi miniszterrel, Štefan Harabínnal összefüggésben azt a kérdést teszi föl a Sme napilap pénteki címoldalán, hogy tulajdonképpen, mit akarunk…?

Sőt, mi a lófaszt akar ennek az országnak a népe, kérdezhetnők, Harabín stílusában. Már, ha akarna valamit ennek az országnak a népe. És úgy általában a közép-európai plebsz…! Azon kívül, hogy naponta, de leginkább az aktuális választásokon fölkínálkozzék neki, mármint a bamba köznépnek, a botcsinálta politikusok csürhéje. Amelynek legszembetűnőbb íkúbajnokai is immár két évtizede arra építhetik karrierjüket, mégpedig bizonyítható sikerrel, hogy a hülye tömeg úgyis mindent bevesz. A lényeg, hogy az ember valamilyen úton-módon, akár hullákon átgázolva is, a politika pulpitusára csempéssze, ha kell, verekedje magát. Amikor pedig már ott van, a redves alfelét is mutogathatja, akkor is megbocsátanak, és persze hisznek neki. Más magyarázat nem igen létezik arra, hogy akár olyan, hétpróbás gazembereket megszégyenítő életrajzzal is vissza lehessen térni a hatalomba, amilyen például, egy Vladimír Mečiarnak van. Egyik leghűségesebb csicskájával, igazságügyi végrehajtójával, Štefan Harabínnal egyetemben. Aki a parlament talaján azért fenyegethette meg büntetlenül börtönnel és minősíthette szarházinak ellenzéki kollégáját, Daniel Lipšicet, mert az számon merészelte kérni rajta, hogy enyhén szólva kétes múltú és hírű vállalkozókkal, köznyelvi kifejezéssel élve, „maffiózókkal” bratyizott…

Holott, hogy Lipšic nem a levegőbe beszél/t, annak szinte csalhatatlan bizonyítéka éppen Harabín mocskolódásba torkoló dührohama. Amit, mármint a mocskolódás tényét, amíg nem játszották neki vissza a szóban forgó, a parlamenti magnón rögzített kiszólást, épp oly fapofával tagadott, mint azt, hogy köze lenne ahhoz a jelenleg is Szlovákiában tartózkodó albán faszihoz, akit állítólag csak azért nem csuktak le ez idáig, mert a bűnösségét tanúsító cinkosok, időközben annak rendje-módja szerint egy csapásra elhaláloztak…

A Harabín leváltását célzó ellenzék által kezdeményezett vitanap a menetrendszerű iszapbirkózással és ventillátorba szarással együtt természetesen épp úgy végződött, mind eddig minden egyes efféle próbálkozás. A többségben lévő kormánykoalíciós képviselők szemrebbenés nélkül megtartották posztján a kormányzat kétségkívül legordenárébb, mi több, legmilitánsabb jellemű tagját, hogy igazságügyi miniszterként, úgymoond, a törvény egyik legmagasabb rangú őreként(!) tovább regnálhasson…

Miért is ne? Hiszen közvetve bár, de az istenadta néptől kapta a mandátumot… Amely azon kívül, hogy megkapja mindennapi kenyerét, a mindennapi cirkusszal egyetemben, az égvilágon semmit sem akar…