Lúzerek vagy buták az MKP vezetői?

Jó tudni azonban, hogy a szemellenzős, paranoid taplókkal csak annyira szoktam törődni, amennyire választott hivatásom azt megköveteli. Magyarán, számon tartom őket, mint jó gazda a portája körül ólálkodó kártevőket, s a magam módján védekezem ellenük, szisztematikus irtásukig bezárólag…

Arról van szó – természetesen nem először – hogy az MKP jelenlegi vezetősége vagy nem képes fölmérni, hogy mi történik körülötte, vagy pedig tudatosan, teszem azt, hatalmi színezetű féltékenykedésből igyekszik agyonhallgatni bizonyos közügyeket. Olyasmit például, amit tegnap Simon Zsolt vetett föl a Paraméternek nyilatkozva. Nevezetesen azt, hogy a szlovák kormány diszkriminálja a dél-szlovákiai lakosságot (olvasd itt!), amelynek tekintélyes hányada magyar nemzetiségű.

Ha nem így lenne, mármint, ha az MKP jelenlegi vezetése, Csáky Pállal az élén, nem lenne alkalmatlan vagy éppen gyermeteg módon szűkkeblű, mai dörgedelmes, ám gyakorlatilag semmit sem érő, Mikolaj oktatásügyi miniszternek címzett szóvivői nyilatkozata előtt, vagy után, (tessék, döntse el a kedves olvasó), riadót fújt volna ama tény ellen is, amely szerint a szlovák kormány meg akarja sarcolni a szlovákiai magyarokat. Ugyanis a szó szoros értelmében pénzt akar kivenni a zsebükből. Csak azért, mert olyan régióban laknak, amelynek jobb minőségűek a földterületei, mint a „színszlovák“ vidékeknek...

Ennek bizonyításául lásd, hogy s szóban forgó rendelet szerint a földalapból történő kivétel esetén csak az I., II., III. és IV. osztályba sorolt földekért kell majd illetéket fizetni, a többi kategóriába soroltakért nem. Ez azt jelenti, hogy valójában a legjobb minőségű földterületekért fizetünk majd 2009. január elsejétől. Az I. osztályban négyzetméterenként 15 eurót, a 2. osztályban 12 eurót, a 3. osztályban 9 eurót és a negyedik osztályban 6 eurót. Ami azt jelenti, hogy a dunaszerdahelyi, komáromi, vágsellyei, lévai, érsekújvári, galántai járásokban élőket diszkriminálják. Hiszen Kelet- vagy Észak-Szlovákiában nem kell illetéket fizetni az 5., 6., 7., 8., 9. kategóriába sorolt földekért. Ha tehát valaki Dunaszerdahelyen például 1 hektár földet szeretne végleg kivenni a földalapból, egyszeri illetékként 4,5 milliót kell majd, befizetnie az államkasszába. Tíz áras telek esetén 450 ezer koronát.

Korántsem arról akarom itt nyomni a sódert, hogy szó nélkül kellene hagyni egy oktatási miniszter nacionalista színezetű, ostoba süketelését. Természetesen rendjén való, hogy testületi álláspontot tesz közzé ilyen esetekben egy kisebbségi párt. Az viszont, amint ezt fentebb említve volt, megbocsáthatatlan mulasztás, hogy egy kimondottan diszkriminatív jellegűnek minősíthető és a magyarok lakta dél-szlovákiai régiók hátrányba kerülését előre vetítő kormányrendeletet nem követ ugyanilyen határozott, konkrét érvekkel alátámasztott testületi tiltakozás. Vagy azért, mert a párt illetékes szakpolitikusai nem szakpolitikusok, hanem tátott szájú mamelukok, lúzerek vagy, ami még rosszabb, azért, mert az a Simon Zsolt vetette föl a szóban forgó problémát, akivel hadban áll az MKP aktuális vezérkara.

Talán nem jogos a kérdés ezek után, hogy vajon mi a fészkes fene miatt tartják a szóban forgó pártemberek önmagukat a szlovákiai magyarok érdekképviselete egyedüli, mi több, legokosabb, leglegitimebb (hajjaj!) letéteményeseinek? Vagy, mondjuk, rosszindulatú, sőt, méltatlanul ellenséges egy olyan ítélet, amely szerint jobban tennék az elvtársak és elvtársnők, ha úgy elhúznának a közéletből, mintha ott sem lettek volna soha? Vagy netán azt gondolják, hogy helyenkénti jelképes magyarkodásuk untig elég ahhoz, hogy hosszú távon is úgy vezessék orruknál fogva jobb sorsra érdemes választóikat, mint ez idáig? Az ilyenek papolnak önkormányzatiságról, önrendelkezésről, autonómiáról, urambocsá! nemzetféltő küldetéstudatról…?