Van-e még lejjebb, édes „paraanyaország”?
Ha viszont a delikvens öngyilkossága elkövetése előtt megírt, konkrét politikusokat aprehendáló búcsúlevelét egy olyan sajtóorgánumnak juttatja el, amelyről kilométerekről ordít, hogy úgy rühelli az általa megnevezett politikusokat, mint a hónapos hónaljszagot, evidensen csak egy szerencsétlen rögeszmés őrültről lehet szó…
De lássuk, mi is történt Paramagyarországon. Nem más, mint az, hogy egy illető szerdán reggel búcsúlevélben tájékoztatta a Magyar Nemzet szerkesztőségét, Gyurcsány Ferenc, dr. Molnár Lajos, dr. Horváth Ágnes, dr. Székely Tamás, dr. Biró Boldizsár és Horn Gábor miatt fog öngyilkosságot elkövetni.... És lőn, mérget ivott, majd annak rendje-módja szerint el is halálozott!
Mármost, ahhoz, ugye nem férhet kétség, hogy minden egyes öngyilkosság igen-igen sajnálatos, sőt, megrázóan tragikus esemény. Nem beszélve arról, ha az Gyurcsány Ferenc és társai miatt történik meg. Be kell azonban látnia kedves olvasóimnak is, már ha nem elmebetegek, épp így kellene vélekedni, ha ez a szerencsétlen ember történetesen Orbán Viktor vagy urambocsá! Szíjjártó Péter, esetleg George Bush miatt öli meg magát…! Szóval nem semmi, ami történt…
Csakhogy legalább ennyire tragikus, mi több, vérlázító ökörség, vérnősző állatság, a hiénaságot, vagyis szószerint dögevést idéző cselekmény, ha egy éltében nyilvánvalóan beteg s immár végérvényesen kiszolgáltatott(!!!) áldozat fölött képes tort ülni egy önmagát sajtóorgánumnak tartó, ám eztán már - ugyancsak végérvényesen - csupán egy rakás hányadéknak minősülő izé...! Mégpedig azért, mert ahelyett, hogy sajnálattal, kegyelettel tudomásul vette volna, hogy ilyesmi is megtörténik, aligha tagadhatóan politikai célzattal hozta nyilvánosságra a tragikus esemény hírét. Az inkriminált búcsúlevél tartalmával együtt!
Vajon nem jogos-e eztán a kérdés, van-e még ettől is lejjebb, édes paraanyaország…?
