Ha hallgattál volna...

szilva | 2008. november 12. - 10:04 | Vélemény

… akkor most az egyszer bölcs maradtál volna, mormogtam magamban, miközben a pozsonyi TA3 hírtelevízióban kedden kora este Csáky Pál kínos sajtóértekezletét szenvedtem végig.

De nézzük a makacs tényeket. A szombati királyhelmeci szánalmas masírozás – amelyen Aczél Endre szellemes jellemzése szerint szélsőségesek darutollas Horthy-egyenruhában tisztelegtek a bodrogközi magyar hősök és áldozatok emlékműve előtt, megrendezvén Dél-Szlovákia visszacsatolásának (1938) kosztümös reprízét – és Robert Fico aznap esti sajtótájékoztatója után Bugár Béla kezdeményezte elsőként (vasárnap, a Markíza kereskedelmi tévé politikai vitaműsorában) a szlovák és a magyar kormányfő mielőbbi találkozóját. Indítványát értesüléseim szerint hétfőn délután az MKP elnökségi ülésén is megismételte: azt javasolta, hogy levélben kérjék fel Gyurcsány Ferencet, hogy szakítson időt a kétoldalú eszmecserére, de a kollégái nem lelkesedtek ezért az ötletért. Inkább Robert Ficónak írtak levelet, s tőle kértek találkozót. Mindeközben Csáky Pál jól le is szúrta a szlovák kormányfőt, hogy minek pánikol egynéhány szélsőséges magyarországi személy királyhelmeci bevonulása miatt.

Ilyen előzmények után kedden az MKP vezetői – Csáky Pál, Bárdos Gyula és Szigeti László – mégis csak Gyurcsány Ferenccel tárgyaltak, szorgalmazták a szlovák-magyar kormányfői találkozót. Eszmecseréjük után a Daróczi Dávid magyar kormányszóvivő bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc - miután találkozott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetőivel - felhívta a szlovák miniszterelnököt, és megállapodtak a találkozóról.Eddig minden rendben, a közvélemény megtudta, hogy okosan cselekedett az MKP vezetése. Jó helyen, jó érvei voltak.

Itt álljunk meg egy bekezdésnyi terjedelem erejéig. A magyar kormányfő hétfőn ötpárti egyeztetést kezdeményezett, de szándéka ellenére a Fidesz és a KDNP vezetői nem bólintottak rá a találkozóra. Igaz, nem is ellenezték. Ezután Gyurcsány Ferenc az MKP vezetőitől kért és kapott támogatást, ami teljesen rendben van, hiszen a magyar közjogi méltóságok a szomszédos országok vezetőivel való tárgyalásaik előtt és után rendszeresen konzultálnak a határon túli magyar pártok vezetőivel. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Hannes Swoboda, az Európai Szocialisták egyik vezető politikusa hetek óta győzködi Gyurcsányt, üljön végre tárgyalóasztalhoz Ficóval.

És mindezek után sóhajthatom az ismert magyar humorista szavaival: mecsoda különbség van az osztrák személyiség és az MKP elnöke között! Hannes Swoboda nem kérkedett, hogy ő intézte el a találkozót, Csáky Pál viszont azonnal sajtótájékoztatót trombitált össze, hogy pártja és önmaga sikeréről zengedezhessen! Swoboda nem provinicális és nem is öntelt személyiség. Bölcs és tapasztalt politikus, aki jól tudja, hogy olykor a hallgatás (nem a tények eltitkolása, hanem a nemes ügy iránti kellő alázat)  sokkal nagyobb erény és jóval célravezetőbb, mint az öntömjénező fecsegés.

Miközben néztem és hallgattam Csáky Pált, azon meditáltam, vajon miért tartott sajtótájékoztatót? Saját pártelnöki pozíciójának, netán a szlovákiai belpolitika peremére szorult MKP hitelének a megerősítése érdekében? Nem találgatok, de az biztos, hogy nem erősítette meg azt a parányi esélyt, amely a szombati találkozó kapcsán pislákol a szlovák -magyar fagyos viszony némi feloldásához, vagyis a minimális előrelépéshez. Sokkal inkább rontott még ezen is, mert Csáky nemcsak kérkedett, hanem még ki is oktatta a szlovák kormányt, hogy önvizsgálatot kell tartania. Ami legalábbis nem taktikus a tárgyalások előtt. Csáky szájából pedig kimondott provokáció, amire Gyurcsány Ferenc nyilván nem kérte fel.

A  szombati szlovák-magyar kormányfői találkozó előtt két politikus tett keresztbe a miniszterelnököknek. Anna Belousová, aki azt rikácsolja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt nem szélsőséges, s mindenért a magyar kormány tehet. A másik pedig Csáky Pál, aki szokásos ravasz tekintetével azt sugallta, hogy ő vagy legalábbis az MKP intézte el a találkozót. Még jobban felhergelve ezzel a magyarok iránt amúgy sem empatikus, és saját politikai öngólja (Ján Slotáék beemelése a kormánykoalícióba, magyarellenes fröcsköléseinek eltűrése) miatt önmagát gúzsba kötő Robert Ficót.

Egyáltalán nem csodálkozom Hannes Swoboda megállapításán, aki szerint nemcsak Ján Slota megnyilvánulásai, hanem Csáky Pál bizonyos kijelentései is hozzájárultak szlovák-magyar viszony nyugtalanító romlásához. Az MKP elnöke keddi sajtótájékoztatójával sajnos, újra megerősítette a tapasztalt osztrák politikus véleményét.

Címkék: Csáky Pál, MKP