Slotakia? Nem, Ficoland!

banic | 2008. november 18. - 08:12 | Vélemény
Akkor hát találkoztak nekünk Szlovákia és Magyarország kormányfői s eldiskuráltak, ami pozitívum, és semmi lényegeset meg nem oldottak, ami várható is volt. A fociról is szó esett, ám itt sem tudjuk, hogyan is volt valójában azon a DAC-on.

Hogy vajon a rossz szlovák rendőrök hagytak helyben békeszerető magyar turistákat, akik kedvenc csapatukat jöttek el buzdítani, avagy jó szlovák rendőrök puhítottak meg futballhuligánokat azt követően, hogy azok vadul rájuk támadtak.

Persze, eme változatok egyike sem igaz, de miként lehetőségünk volt azt a parlamenti elnök Paškától megtudni, a rendőrségnek nem csupán represszív, de megelőző funkciója is van, tehát nagyon valószínű, hogy a magyarokat csupán a biztonság kedvéért, amúgy preventíve pufálták el. A másrészt az is igaz, hogy az úgynevezett szurkolók nem kis része jófajta csürhe és nem vagyunk rászorulva, hogy a határon túlról járjanak hozzánk, hiszen ostobákból nekünk is van elég. S ez nem csak a drukkerekre vonatkozik, hanem mindenféle cifra egyenruhában feszítő nemzetőrökre vagy gárdistákra. Egy nappal a kormányfők találkozója előtt a belügyminisztériumunk betiltotta a Szlovák Testvériséget, hogy megmutassa, mi bizony rendet tudunk teremteni s a magyarok példát vehetnének tőlünk és a törvényeinkből.

Ficótól pedig megtudtuk, hogy nincs mit belepofázniuk abba, hogy nálunk ki ül a kormánykoalícióban, mert az a népakarat megtestesülése. S hogy Ján Slota magyarellenes kijelentéseitől mindig elhatárolódott és arra is rábeszéli, hogy tegyen végre lakatot a szájára. Mert ha nem tesz, Fico készségesen elhatárolódik tőle naponta kétszer is. Na, erre kíváncsiak vagyunk, lesz-e a kutyából szalonna. Mert, a szlovák kormányfő kedvelt szófordulatával mondva, csak egy idióta állíthatja, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatainak rosszabbodásában nincsen nem kis része a koalíciós SNS elnöke zagyvaságainak. Kétségtelen tény, hogy Slota a Duna túloldalán a legismertebb szlovák politikus, mert a magyarok többségének olyan nevek, mint Gašparovič vagy Fico sokat nem mondanak, a mi Jankónkat viszont ismerik, pedig nem éppen népszerű arrafelé. Az érvelés, hogy egy ilyen csodabogár és kompániája a hatalom centrumában egy tisztességes demokratikus államban minimálisan nem szokványos, erős. Azzal védekezni pedig, hogy Orbán és a Fidesz a szélsőjobboldallal bratyizgat, eléggé nevetséges, főleg ha ezt Fico hányja Gyurcsány szemére, hiszen a magyar jobboldalnak Gyurcsány sokkal inkább a bögyében van, mint Slota.

A komáromi találkozó után is másként néz ki a világ Budapestről, mint Pozsonyból. Pedig mindkét országnak létérdeke, hogy a kapcsolataink normális szintre jussanak. S ez párbeszéd nélkül nem megy.