Ne játsszatok a tűzzel!

szilva | 2008. november 30. - 11:32 | Vélemény
Magyarországon immár egyre többen sürgetik a nemzeti megbékélést és a nagykoalíciót, de Gyurcsány és Orbán nélkül.

Együttérzéssel követem nyomon a bejelentett magyarországi elbocsátásokat, s ugyanilyen szolidaritással figyeltem a közszférában dolgozók szombati, budapesti tüntetését. Megértem az elkeseredésüket, hiszen lehangoló, ami odaát történik. Megértem Galló Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, aki a demonstráción leszögezte: elég volt, elfogyott a türelmünk, a megértésünk. Hozzátette: nem kívánnak több áldozatot hozni mások helyett. Nincs erős Magyarország jól működő közszolgálat, jól működő óvodák, iskolák nélkül, alulfizetett és agyonterhelt pedagógusokkal - mondta. Ugyanezt hangoztatták a rendőrök, a tűzoltók és a köztisztviselők képviselői. Egyikük azt is felidézte az idézett tudósítás szerint, hogy 1825-ben az ország leggazdagabb embere, Széchenyi István egyéves jövedelmét ajánlotta az MTA megalapítására. Most, hogy Magyarország ismét bajban van, az ország egyik leggazdagabb embere a 13.havi illetmény elvonását, és a közszolgálatban dolgozók egy részének elbocsátását ajánlja – kiáltotta, zajos sikert aratva, hiszen mindenki tudta, hogy Gyurcsány Ferencre gondol. Miközben azért Orbán Viktornak, az édesapjának és több más politikusoknak sem kopik fel az álla, miként persze, Fletónak sem.

Ilyen súlyos helyzetben nincs értelme semmiféle okoskodásnak. Mégis két tényt szeretnék az anyaországi tüntetők és zúgolódók figyelmébe ajánlani.

Az egyik nem vigasz, viszont igaz. Ideát, Szlovákiában nincs tizenharmadik nyugdíj, s a meglévő tizenkettő is inkább nyögdíj, annyira alacsony. Ezen kívül van karácsonyi alamizsna, ami a legszegényebbeknek egyszeri kétezer korona, vagyis tizenhat-tizennyolcezer forint. Ami ugyebár jóval kevesebb, mint a jövőre azért odaát megőrzött nyolcvanezer forint. Ugyanezt mondhatom el a szlovákiai pedagógusok béréről is, amely a nagy dirrel-durral beharangozott emelések ellenére ma is gyalázatosan alacsony. Még mindig kevesebb, mint Magyarországon. S az árak nálunk is kúsznak szépen felfele, immár ismét megéri odaát vagy Csehországban vásárolni. Az ám, drága magyarországi testvéreink! Hangsúlyozom még egyszer: nem akarok senkit sem kioktatni, mindössze a realitásokat , közös nyomorúságainkat említem meg. A különbség legfeljebb annyi, hogy Szlovákiában egyelőre nem érződik olyan tragikus mértékben a világgazdasái válság, mint Magyarországon, a bérek és egy picit a nyugdíjak is emelkednek.

A másik tény: Neves magyar és külföldi közgazdászok egyetértenek abban, hogy a bajok akkor kezdődnek, amikor a megszorító Bokros-csomag utáni gazdasági fellendülést, először az Orbán-kormány mértéktelen osztogatásra használta ki. 2002-ben Medgyessy Péter pedig még erre is rálicitált, s nyert, majd ötven százalékkal emelte meg a közszférában dolgozók bérét, amit a pedagógusok, rendőrök, tűzoltók megérdemeltek, csak éppen az államkassza űrült ki és adósodott el egyre tragikusabban. Orbán Viktor 2006-ban már 14.nyugdíjat és szinte földi paradicsomot igért, Gyurcsány erre is rálicitált, majd miután nyert, Balatonöszödön bevallotta, hogy ezt bizony alaposan elkúrtuk.

Hiába próbálja azóta meghúzni a vészféket: sem morális hitele sem politikai ereje már nem volt és nincs is hozzá. A Fidesz és főleg Orbán Viktor egyértelműen a megbuktatására és a hatalom mielőbbi átvételére játszott, ami teljesen érthető. Csakhogy ebben a helyzetben ebbe a játszmába, elsősorban a Gyurcsány-Orbán irracionális magánháborúba belebukhat az ország, amely társadalmi, gazdasági és morális értelemben emiatt is egyre mélyebbre süllyed. Németország azért kecmergett ki majdnem hasonló válságból, mert a konzervatívok és a szocdemek legalább négyesztendős politikai fegyverszünetet kötöttek. S nem fúrják, hanem támogatják az elkerülhetetlen megszorító intézkedések végrehajtását. Ugyan csak fél esztendőre, Csehország soros uniós elnökségének idejére, de hasonló alkura jutottak Prágában is a kormánypártiak és az ellenzékiek.

Magyarországon immár egyre többen sürgetik a nemzeti megbékélést és a nagykoalíciót, de Gyurcsány és Orbán nélkül. Vagy az előrehozott választásokat, habár ma már az sem biztos, hogy a Fidesz tarolna, mert ugyan még mindig vezeti a népszerűségi listát, de már nem olyan toronymagasan, mint hónapokkal ezelőtt.

Ezért az agancsviadalba belebonyolódott két pártelnök nélküli koalíció megteremtését látom a legjobb kivezető útnak. A másik alternatíva az elbocsátások a magánszférából, a befektetők kivonulás Magyarországról, valamint a közalmalkazottak életszínvonalának csökkenése. Az előbbi alternatíva nem kevés szenvedés árán javuláshoz, az utóbbi egyértelműen tragédiákhoz vezethet. Szombaton a tüntető tűzoltók egyik tábláján az volt olvasható, hogy „Feri, ne játssz a tűzzel“, ami bölcs figyelmztetés. De még helyénvalóbb lett volna, ha egy másikra azt pingálják rá: „ De Viktor, te sem!“