Bölcsebbek a románok a szlovák választópolgároknál

szilva | 2008. december 1. - 17:05 | Vélemény
Vasárnap véget értek ugyan a romániai képviselőházi választások, ám a rendkívül bonyolult törvény, főleg a töredészkavazatok visszaosztása miatt a végeredményre alighanem e hét végéig várni kell. Mégis, az eddigi fejlemények alapján két örömteli és egy lesujtó tényt találtam.

Az első jó hír mindenképpen az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,5 százalék körüli eredménnyel átlépte az ötszázalékos küszöböt az alsóházban és a szenátusban is. Hozzávetőleg ugyanannyi képviselője lehet mindkét házban, mint eddig. Ugyancsak fontos eredménynek tartom azt is, hogy kiesett az új törvényhozásból a Corneliu Vadim Tudor vezette nacionalista Nagy-Románia Párt (NRP), amely a képviselőházban 3,3, a szenátusban pedig 3,4 százalékos eredményt tudhat magáénak. Bízvást elmondhatjuk hát, hogy a román választópolgárok bölcsebbek azoknál a szlovákoknál, akik két éve a Szlovák Nemzeti Pártra voksoltak, s azóta is hagyják magukat kábítani Ján Slotának nem is a történelem szemétdombjára, hanem egyenesen a pöcegödrébe való, primitív magyarellenességétől. Mi több: még tapsolnak is neki.

A lesujtó nyilatkozat pedig Tőkés László nevéhez fűzódik, aki szerint az RMDSZ túlnyerte magát. Az összes hozzáférhető erdélyi és magyarországi hírportálon ellenőriztem, valóban ezt mondta-e a református püspök. Aki ugyebár európai parlamenti képviselő is. Immár fél évtizede pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Róla a mélységes tisztelet hangján illik beszélni, hiszen aligha akad olyan magyar, de román is, aki ne tudná, hogy az életét kockáztatta, amikor szembeszegült Ceausescuval és véres rezsimjével, s amikor Temesvárott kirobbantotta a forradalmat. Mindezek ismeretében még elképesztőbb a politikusi megnyilvánulása. Ugyanis a kisebbségi magyar párt sosem nyerheti túl magát! Kiváló, átlagos vagy gyenge eredményt érhet el. Kell-e hangsúlyoznom, melyik a legjobb az ottani magyar nemzetközösség számára?

Tudom, az általa favorizált Magyar Polgári Párt az istennek sem tudja kiütni a nyeregből a Markó Béla vezette erdélyi magyar politikai tömörülést, pedig a püspök és nemrég Orbán Viktor csapata személyes kampányolással is nagyban segédkezett ehhez. Egyelőre azonban személyes veszteség a mérlegük. Ami ennél sokkal nagyobb baj: az erdélyi magyarság mérlege is. Például a vasárnapi voksolásokon a legmagyarabb helyen, Kovászna megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt a részvételi arány. Több okkal lehet ezt indokolni: a verőfényes, őszutói munkára ösztönző idővel, a magyarok számára különösen kedvezőtlen választási törvénnyel, amely csak a polgárok állandó lakhelyén engedte meg a voksolást. Mindezek ellenére bizonyos, hogy a nemrég lezajlott helyhatósági választások előtti, magyart a magyarral szembeállító, sárdobáló kampány sok székelyembert elkeserített, s inkább az egyik atyafiára sem voksolt. Emiatt az RMDSZ koalíciós pontenciája bizony gyengült, a Magyar Polgári Párté pedig semmivel sem erősödött. Az eddigi eredményeket elemezve ugyan nem lehetetlen, hogy Markóékat végül ismét beveszik a kormánykoalícióba. De erre kisebb az esély, mint legutóbb, amikor az RMDSZ nélkül nem tudtak kormányt alakítani. Most viszont a román politikusok bölcsességében is bízom, hogy mégsem hagyják ki a magyarokat, mert velük a kormánykolaíció, de Románia belpolitikai helyzete és nemzetközi tekintélye is erősebb lesz.

Találgatások helyett várjuk meg a hétvégi hivatalos végeredményt. A régóta ismert igazságot megerősítő tapasztalatot viszont már most leszűrhetjük. Két kisebbségi pártot a létszáma miatt egyetlen Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösség sem tud országának parlamentjébe juttatni. Még Romániában sem. Marad hát a modus vivendi kimunkálása, amelyhez a szlovákiai és a legújabb szerbiai modellen kívül Erdélyben éppen Markó Béla kínál jó lehetőséget: aki azt ajánlotta, hogy az ottani Magyar Polgári Párt saját értékrendjét megőrizve, alakítson platformot az RMDSZ-en belül. Ezt a javaslatot azonban még Tőkés László is elutasította. Pedig őt mindkét párt hívei juttatták Brüsszelbe, Strasbourgba, ahol elsősorban ugyancsak az erdélyi és az egyetemes magyarság érdekeit képviseli. Miként odahaza sem tehetne másként. Minderről azért sem neki sem pedig budapesti híveinek nem szabadna megfeledkeznie. Legrosszabb pillanataiban sem.