Szertefoszlott a gázban

A parlament elnöke kihirdetett néhány időpontot, amikor is ama mentálisan edzettebbek újfent az urnák elé járulhatnak, hogy maguk és a többiek számára új Államfő bácsit, egy tucat plusz egy fő euroképviselőt válasszanak, és ott, ahol megrövidültek a községi bíróval vagy a nép valamely egyéb képviselőjével, lehetőségük lesz ezt a nyomasztó állapotot normális kerékvágásba juttatni. Elsőként az állam feje kerül terítékre, és a Nemzeti Tanács elnöke saját kompetenciája keretében a meghirdetett terminust – március 21-ét –, mint mondta, kiélvezte. Nem egyszerű felfogni, hogyan lehet kiélvezni valamilyen dátum bejelentését, milyen lelki és testi kellem járta át közben Paškát, netán el is élvezett, de ahogy mondani szokták, ízlések és pofonok különböznek.

Tíz évvel ezelőtt májusban választottunk elnököt, öt éve áprilisban, most márciusban fogunk, tehát elmondható, hogy valamiféle logikus fokozatosság van a dologban. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a pici ország falvacskáiban és városkáiban elkezdődik (jobban mondva, már elkezdődött, de egyelőre csupán óvatosan) a reménybeli államfők rajzása és a választói fejek szédítése. Egyelőre azonban csupán nem hivatalos pályázókról beszélhetünk, vagyis mind közönségesen a Szlovák Köztársaság elnökjelöltjeinek jelöltjeiről. A választási törvénynek megvannak a maga ravasz árnyalatai – egy közönséges pályázó csinálhatja unting a maga kampányát, de mihelyst hivatalos jelöltté lép elő, a törvény betűje szerint már semmilyet sem folytathat. Ennek elkezdése csak tizenöt nappal a választás előtt engedélyezett, 48 órával a választási helyiségek megnyitása előtt pedig be kell fejezni.

Szép kis hülyeség ez, hiszen 13 nap egy sikeres országos kampányhoz a ma élő politikusok közül éppen csak Robert Ficonak lenne elegendő, illetve azoknak, akiknek erre nincs szükségük, vagy történetesen olyan jók, hogy a kampány számukra alezánc. A komoly pályázók esetében logikusan feltételezhetjük, hogy hivatalos jelöltekké a lehető legkésőbb akarnak válni, miközben addig a választási stábjaik ügyesen kijátszhatják a paragrafusokat. A hozzáférhető információk szerint az első regisztrált jelölt a jelenlegi államfő lesz, aki ugyan nagyon sokáig úgy kérette magát, mint egy fürdőskurva, de hálás népe végül meggyőzte őt, áldozna már föl egy további ciklust a haza oltárán. Ez így egészében valószínűleg nem igaz, Gašparovičnak a tisztség nagyon is tetszik, de hát kinek higgyünk már egyáltalán, ha a saját elnökünknek sem?