Veszprémi tragédia: Sztojka Iván és a magyar rendőrség

A másik két, Ausztriában elfogott gyanúsítottat az osztrákok rövidesen kiadják. Következik a szörnyű bűncselekmény felderítése és a bírósági eljárás, majd az ítélet.

Aki a tragédia kapcsán még mindig cigány bűnözésről papol és hörög, annak szíves figyelmébe ajánlom Simon Tibor tragédiáját. A Fradi kiváló labdarúgóját és szépreményű edzőjét 2002.április 21-én „sápadtarcúak“, vagyis színtiszta magyarok rugdosták és ütötték agyon. Köztük egy szolgálaton kívül levő rendőr, szabad idejében biztonsági őrként egészítette ki a bérét. Feltehetően emiatt húzták-halasztották a gyilkosság kivizsgálásának a lezárását és a törvényes ítéletet. Semmiképpen sem kívánom eggyel gyarapítani a sokféle indulatos megnyilvánulásokat, mert egyetértek Orbán Viktorral, aki szerint cigány bűnözés nincs, de cigány bűnözők viszont vannak, miként minden más etnikai vagy nemzeti közösségben is.

Már csak ezért sincs értelme, jogosultsága az elfogult okoskodásoknak.

Visszatérnék viszont a Simon-ügyben sem lényegtelen rendőri vonatkozáshoz, amely ezúttal még súlyosabb. Mára kiderült, hogy Sztojka Iván nemrég, idő előtt szabadult a börtönből, mert állítólagos jó magaviselete miatt büntetésének egyharmadát elengedték.

Itt kezdődnek a kérdéseim és a kételyeim. Hirtelen megjavult a sokféle erőszakos cselekedet miatt elhíresült rab? Akitől és bandájától egyébként évek óta Siófokon is rettegnek, mert védelmi pénzért zaklatják az ottani szórakozó helyek és éttermek tulajdonosait. Szemtanúk szerint tavaly nyáron mintegy száztagú, késekkel és éles karddal felszerelt bandájával erődemonstrációt tartott a Balaton parti sétányon és a forgalmasabb utcákon. Hol volt akkor a rendőrség, miért hunyt szemet a nyilvánvaló provokáció és zsarolás felett? Bencze József országos rendőrfőkapitány most azzal védekezik, hogy senki sem tett bejelentést ellenük. Nyilván, mert nem mertek, de a szolgálatban levő rendőrök is elfordultak és megnémultak? Most vagyonosodási vizsgálatot indítottak Sztojka ellen mert a hatóságok azt feltételezik, hogy kizárólag bűncselekményekből élt. Eddig nem is gyanították? S ha sejtettek-tudtak sok mindent, akkor miért nem cselekedtek?

Hiteltelen számomra az a rendőrségi magyarázat is, hogy ugyan huszan-harmincan érkeztek a veszprémi éjszakai bárba (nyilvánvalóan balhét provokálni, hogy aztán itt is védelmi pénzt követeljenek), de csak hárman erőszakoskodtak, társaik állítólag csak nézték a gyilkosságba torkolló brutális erőszakoskodást. Nem életszerű magyarázat, ahogy a szakértők mondanák, arra viszont kiváló, hogy elkendőzhetik azt a több mint valószínű esetet, hogy ezúttal is bűnbanda garázdálkodott. Olyan társaság, amelyből nagyon sok van Magyarországon. Sándor István, a „Papa“, nyugalmazott rendőralezredes, aki évekkel ezelőtt a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főnyomozója volt, az egyik veszprémi hírportálon elmodta: „A csaknem minden magyar városban működő bűnözői csoportok büntetlenül csinálhatnak szinte bármit. Még ha a rendőrség szeretne tenni is valamit, nincs meg hozzá az ereje. A bandavezetők gazdaságilag erősek, a magyar rendőrség meg a béka segge alatt van. Másrészt sok az áruló a rendőrségen belül, mert a bandák meg tudják venni a gyenge láncszemeket. Pedig az elkövetőket kisebb balhékért is bíróság elé kellene állítani, és így megelőzhető lenne a nagyobb balhé.“

Úgy tudom, hogy már vasárnap délben tudták a magyar nyomozók, hogy kik a gyilkosok, de a nemzetközi elfogató parancsot csak este fél nyolckor tudták kiadni, mert nem találták az ügyeletes bírót, akinek jóvá kell hagyni a dokumentumot. S akinek ügyeletesként kutya kötelessége, hogy azonnal elérhető legyen. Nem is olyan régen Passauban megkéselték az ottani polgármestert. Beszámolók szerint a német rendőrség az információtól számított öt perc alatt lezárta a városból kivezető összes utat. A késelőt három óra múlva elfogták, ma is börtönben ül. Tudom, ahány ügy, annyiféle konkrét eset, szövődmény, de azért jellemzőnek érzem a két epizódot.

Nem a magyar rendőrségen kívánom elverni virtuálisan a port, mert a bűnüldöző szervek olyanok, mint a társadalom és a közmorál. Mindkettő a mélyponton van Magyarországon. Gyurcsány Ferenc alig két hete még azt szajkózta, hogy a költségvetésben jóváhagyott összeghez képest több pénzt nem tudnak előkaparni számukra. Múlt vasárnap mégis talált kétmilliárdot az államkasszában. Csütörtökön már azt harsogta, hogy ha több rendőr kell, hát lesz, s ha még több pénzt kérnek, akkor azt is előteremtik, amit csak üdvözölni lehet, ám miért csak a miskolci és a veszprémi események után döntött igy? S bizony, nem a rendőrség morálját, tettrekészségét erősíti, ha szüntelenül azt hallja a Fidesz vezetőitől, hogy működésképtelenek, nem képesek szavatolni a polgárok biztonságát.

Súlyos és egyre súlyosabb a magyarországi belpolitikai helyzet. Vészesen elszaporodtak a bankrablások, és az egyre brutálisabb bűncselekmények. Villamoson, metrón, közutakon, szórakozó helyeken is szinte kitapintható a feszültség. Már-már túlcsordulnak az indulatok, a legkülönbözőbb gyűlölködések. A politikusok és a pártok pedig egymás elleni kampányolásra, politikai támadásra használják fel a rendőrség értékelését, illetve bírálatát. Még mindig nem veszik észre, hogy a jogállamiság egyik pillérét döntik ki. Mert jogállamban a rendőrség nem függhet a pártok, pártvezetők vagy más befolysásos csoportok, személyek kénye-kedvétől. Tevékenységét kizárólag a törvények határozhatják meg. Magyarország egyre messzebb kerül ettől a polgárok biztonságát és a demokrácia működését szavatoló állapottól.

Barangolok a magyarországi portálokon, olvasgatom, milyen a visszhangja annak, hogy Sztojka Iván feladta magát. „Feladta magát, és akkor mi van? Majd megint bebizonyítja, hogy ártatlan és röhögve kisétál a rendőrségről! Semmit nem fognak rábizonyítani. Ez a magyar igazságszolgáltatás!“ - írja az egyik veszprémi polgár. Pedig a rendőrség eddigi közleményei szerint Sztojka a brutális bűncselekmény egyik közvetlen résztvevője volt, ezt a biztonsági kamera felvételei is igazolják. Ha ezek után igaza lesz a veszprémi hírportál egyik látogatójának, akkor valóban összeomlott a jogállam Magyarországon.