Gondold meg és igyál…!
Hát persze, hogy nem megoldás. Amint nyilván az sem, ha az emberek hajlandók bekapni mindent, amit osztogatnak nekik, illetve amivel etetve vannak. Hol attól függetlenül, hol attól függően, hogy ki ama bizonyos „osztogató, etető” delikvens.
Az inkriminált megjegyzés miatt Kuncze utólag – leginkább szemforgató nyárs/polgárság és a haszonelvű moralizálására általában kapható politikuskollégák fölzúdulása nyomán – megkövette a nagyérdeműt, oszt´ jó napot…
Az ő dolga, mit csinál, kit, hogyan és miért követ meg, mondhatnók elintézve ezt a grotesz műbalhét egy vállrándítással. Már, ha egyes egyedül Kuncze lenne az a közéleti tényező, aki ciánt javall a népnek. Csakhogy közel sem ő az egyetlen. Sőt! Kuncze ráadásul nagyságrenddel ártatlanabb közszereplő, mint az olyan kvázi politikusok, akik azt a bizonyos ciántablettát, ha jelképesen is, de akkordban gyártják, s évek óta osztogatják. És nem ám holmi rádiós rétegműsorokban élcelődve, hanem a „boldogtalanság” stikában házaló vigécei által, napi rendszerességgel összetrombitált sajtóértekezleteknek álcázott „távfertőző” szeánszokon. Nemzeti ünnepek alkalmából pedig hol másutt, mint a felmenők vérével fölszentelt köztereken…
Lásd például, Szijjártó Péter (FIDESZ), az egyik legbuzgóbb anya- és népszomorító, ügyeletes „rémkoppantó“ szakadatlan médiabeli nyomulását. Amelynek lényege, hogy a lehető legtöbb célszemélybe bele legyen szuggerálva a kitaszítottság, az üldöztetés, kifosztottság miatti világfájdalom érzése. Hogy ez a fíling egy bizonyos idő után aztán, a költővel szólva, úgy rakódjon a lélekre, mint a guoanó, azaz madárürülék…
Nos, Kuncze nyilván az ekként boldogtalanná és szerencsétlenné tett páciensekre gondolt amikor urambocsá! épp a ciántabletta jutott az eszébe mézpempő helyett…
Holott, bizonyos néprétegek már-már vallásos boldogtalansága jófajta – de akár kannás – borok vagy snapszok rendszeres fogyasztásával sokkal hatékonyabban lenne kezelhető, mint ciántablettával. Ráadásul az előbbi, vagyis az alkoholos kezelés már ki is lett próbálva, mégpedig egy igencsak kilátástalan helyzetben. Nevezetesen a kommunizmus viszonyai közepette. Ahonnét köztudottan csak két kivezető út létezett. Az egyik járhatatlan, a másik pedig az alkoholizmus volt…
