Szadeszes nemzeti vágta a semmibe!
Mármost, Retkes határon túli magyarokra, nemzeti sorskérdésekre hivatkozása nem más, mint ahhoz a belterjes rizsához történő szerencsétlen igazodás, amelyet a Fidesz honosított meg, többek között a határon túli magyar pártklientúrája kiépítésének, majd bebetonozásának szándékával. Most már, lévén a pártfifika ragadós portéka, ez minden egyes politikai formációt egyaránt jellemez. A lájtos verziótól (MSZP, Retkes előtti Szadi) a büdös lábú bugrisokat jellemző asztalcsapkodásig és az, úgymond Trianonban elorzott területek militáns visszaköveteléséig bezárólag (Jobbik, 64 vármegyések).
Pedig a nemzeti sorskérdések, hogy ezt a már-már groteszk módon romantizáló, teátrális szókapcsolatot használjuk, nem másutt, mint Magyarországon dőlnek el. Mégpedig a határon túli magyarokra vonatkoztathatóan is. Magyarország, a magyar nemzet fundamentális sorskérdése ugyanis nem más, mint az, hogy a demokrácia intézményrendszere (parlament, végrehajtó hatalom, bíróságok) civilizáltan működik-e? Avagy politikai, társadalmi érdekcsoportok kénye-kedve szerint, esetleg urambocsá! üzleti alapon. Ám, ha már üzlet, hát legyen: A gazdaság mindenkori állapotairól nehogy megfeledkezzünk, sőt!!! Ha egy országban a gazdaság ábécéjébe tetszés, jobbára politikai érdekek okán bármikor bele lehet barmolni, akkor a nemzetnek annyi. Bármennyit szavalnak neki a sorskérdések megválaszolásának fölöttéb szükséges voltáról. Meg persze a határon túli magyaroknak is (kivéve a megélhetési határon túli magyarok alkotta klientúra sejtjeit). Mert, ha esetleg valóban szükséges lenne az érdekükben a magyarországi (nehogy már anyaországi legyen!) diplomáciai interveniálás, ugyan kicsoda áll szóba egy szakadt és mosdatlan nagybácsival (nagynénivel)?!
Egy mondatban összefoglalva tehát: A határon túli magyarok sorsával akkor törődik egy magyarországi, döntéshelyzetben, azaz kormányon lévő politikus vagy politikai csoportosulás, ha a saját maga, a rábízott ország sorsát kvalifikáltan képes irányítani.
Ebből a tantárgyból bukott meg a Szadi! És ebből a tantárgyból kell majd eminensnek lennie Fideszéknek! Ellenkező esetben kár volt fölforgatniuk Magyarországot úgy, ahogyan azt tették!
Nos, ha mindez megvan, akkor jöhet a konkrétabb törődés a nemzeti sorskkérdésekkel meg a a hazaszeretet eszméjével, a határon túli magyarokért érzett féltéssel...
De nem ám úgy, hogy kizárólag a határon túli magyar politikusokat és azok klienseit kérdezik meg. Hogy merre, hány lépés, merre van észak, meg, hol szorít a cipő!!! Hanem a határon túli magyarok legkülönfélébb civil és szakmai szervezetivel alakítanak ki informális és természetesen formális kapcsolatrendszert. Azon túl, hogy még ennek előtte, de legalább országlás közben kidolgoznak és működésbe hoznak egy empatikus szomszédságpolitikát a határon túli magyarok lakta államok felé. Amelyből az írmagja is ki van írtva a vélt vagy valós kultúrfölény megnyilvánulásainak! És annak az irredenta téveszmének, hogy csonka Magyarország nem ország Nagymagyarország mennyország; vesszen Trianon, dögöljön meg a szomszéd kecskéje és hasonló önsors rontó agyrémek.
A Retkes meg menjen a búsba! Vagyis nemzetietlenből "nemzetesnek" a Fideszhez - választások előtti koalíciókötésért rinyálni. Úgyis kiröhögik. De akkor még jobban, ha azt gondolja, szegény kókler, hogy nemzetieskedő sületlenkedései miatt majd az eddig Fidesz-párti nemzeti liberálisok átszavaznak a Szadira…
