Lócitrom az útszélen, avagy amikor a miniszter poroszkál

Futaki Pál | 2009. július 30. - 12:09 | Vélemény
Nem tudom, hogy Stanislav Becík jó földművelésügyi miniszter-e. Igazából szinte hallani sem lehetett róla egészen addig, míg nem kezdett ebbe a bizarr lovas kocsis körutazásba Dél-Szlovákiában. Ez persze nem feltétlen jelent rosszat: nem hallani egy miniszterről nálunk egyenlő azzal, hogy még nem robbant ki botrány körülötte, nem bukott le különféle gyanús ügyletekkel, azaz: nem ártott mértéktelenül sokat a szeretett hazának. Nos, mivel Becík csak 2008 óta miniszter, egyelőre ne kiabáljunk el semmit, azt azonban már tudjuk, hogy exhibicionizmusból alaposan kijutott neki.

Nem lehet kizárni, hogy a mostanában tomboló hőség tett be Becíknek, amikor elhatározta, hogy vállalja az aktuális bohóc szerepét, s elszórakoztatja a népet ezzel a vidám vonulással. Kezdte a földműveseknek szóló versikék terjesztésével, majd pedig szekérre pattant, hogy ily módon vigye hírét a paraszti öntudatnak szerte a dél-szlovákiai termőföldek mentén. A híradásokból értesülhettünk minden apró részletről: a miniszter egy helyen sem fogadja el a számára felkínált szilvóriumot, az újságírókon kívül pedig csak egy szál fogathajtó legény tart vele, s még éjszakára sem hagyja el a szekeret, nehogy luxusparasztnak képzelje bárki is. Nos, ezek után lehet fanyalogni vagy éppen szimpatizálni a miniszter úrral, de azt nem lehet vitatni, hogy ez a fajta cirkusz (tegyük hozzá, olcsó cirkusz, hiszen a szekeres túra nyilván nem kerül annyiba, mint ha ugyanezt az útvonalat limuzinnal tenné meg) a populizmus felső foka. A HZDS miniszterei értenek hozzá, hogyan kell megszólítani a jónépet: Jureňa miniszter istállóban tartott sajtótájékoztatója például valószínűleg hosszú ideig felülmúlhatatlan produkciója marad a szlovák politikai kabaré műfajának. Ahhoz képest Becík mostani kísérlete igazán langyos leves, ám kiválóan időzítette a jelenlegi uborkaszezonra.

Van azonban valami plusz jelentése is ennek a cirkusznak. Az út szélén parasztszekéren poroszkáló földművelésügyi miniszterünk bohóckodása tulajdonképpen az egész jelenlegi szlovákiai politika allegóriája: a külsőségekre kevésbé, mint inkább a valódi teljesítményre adó profik motoros ördögszekereiken villámgyorsan húznak el a döcögő fogat mellett, miközben a miniszter naivan, el-elbóbiskolva pillantgat utánuk, s egy-egy falucskába érve büszkén integet az út mentén bámuló drága parasztjainak, hogy nézzétek, hogy dübörgünk, mint az a bizonyos egérke mondta az elefántnak a hídon.

S ahogy a lovas kocsi sziluettje tovatűnik a távolban, csak a savanyú lószar szaga marad utána a még mindig meghitt csendben bámuló parasztok között...