A vendégszeretet csodákra képes…

S hamarosan talán az ő a gyerekeik is minden hétfő reggel a szlovák himnuszra fogják vigyázzba vágni magukat az iskolában.

2002-ben, amikor még csak az Európai Unió küszöbén álltunk, meghirdettek egy pályázatot, amelyben az egyes európai nemzetek karikatúrái alapján keresték a „tökéletes európait”. A szervezők szatirikus pályaműveket vártak, amelyek az egyes nemzetekre jellemző negatív sztereotípiákat emelik ki önironikus módon, mint pl. „józan, mint egy ír”, „jól főz, mint egy brit”, „csendes, mint egy olasz” stb. Annak idején sok kritika érte a szlovák bizottságot, amely a pályázatot elbírálta, ahogy az EU-csatlakozás főtárgyalóját, Ján Figeľt és a külügyminisztert, Eduard Kukant is, akik szintén részt vettek a projektben, mivel a hazai nyertes a „nepohostinný ako Slovák” lett, ami nagyjából annyit jelent, bizalmatlan, idegengyűlölő (szó szerint: „nem vendégszerető”), mint egy szlovák. Sokan úgy gondolták, ebből a megközelítésből abszolút hiányzik az irónia, a szlovák bizottság nem értette meg a nemzetközi pályázat üzenetét. Most úgy tűnik, az üzenet mégis sokakhoz eljutott…

Itt van például ez a Darko Šarić nevű illető, aki 2006-ban a homlokára csapott, ugyan már, hova lehetne menni ebben a szűkös Európában, ahol egy magamfajta jómadarat is szívesen látnak? Hiszen itt van ez a pici ország, ők aligha mondanak nemet. Lőn pedig, hogy Darko Šarićot 2006-ban a keblére ölelte a szlovák hatóság, hiszen nem mindennap fogadhatunk be ilyen nagy kaliberű, nemzetközi hírű drogcsempészt, maffiafőnököt, akit hovatovább emberöléssel is gyanúsítanak Szerbiában. Megkapta a szlovák állampolgárságot, hiszen errefelé az már csak úgy járja, hogy a tehetős emberek jóban szoktak lenni a hatóságokkal, sőt, olykor egyenesen magas beosztásban lévő bírókkal komáznak. Kaliňáknak mindenesetre nincs félnivalója, hogy esetleg gondja származhat a dologból: neki bármilyen nyilvános szereplésből csak haszna származhat, hiszen jó bulvárszereplőhöz méltón mindenfajta negatívumot képes a saját hasznára fordítani.

De, hogy stílszerűek legyünk, van az éremnek egy másik oldala is, és az nagyon szépen fénylik. Meghallotta a hívó szót az az Anastasia Kuzmina is, aki meglehetősen zavarba ejtette azokat a hazánkfiait, akik meg voltak győződve róla, hogy ennek az országnak minden idegen elem csak árthat. Megint fel lehet tenni a kérdést, mi is valójában az a hazaszeretet? Mert úgy alakult, hogy hiába gürcöl éjt nappallá téve ennek az országnak a felvirágozatásán Rafael Rafaj, ez az orosz hölgy többet tett a hírnevünk öregbítéséért, mint ezer Rafaj tehetne. Ez pedig elég meggyőzően mutatja, hogy a valóság úgyis mindig felülírja az elavult és erőltetett politikai trükkök gyalázatos, a humorra teljesen süket hülyeségeit… És némi vendégszeretettel valószínűleg többre megyünk, mint akárhány hazafiassági törvénnyel…