Beňová egy kicsit lebeg

Ez a megindító történet a Smer európai parlamenti képviselő asszonyának blogbejegyzésében olvasható, amelyet az idei parlamenti választások előtt megélénkülő szlovákiai marihuánavita kapcsán publikált. Nyilván reakcióként a rövid idő alatt jelentős népszerűségre szert tett liberális Szabadság és Szolidaritás felvetésére, mely szerint dekriminalizálni kellene Szlovákiában a könnyű drogok fogyasztását. Nemrégiben Richard Sulík bevallotta, fogyasztott már füvet, de hozzátette, erre Hollandiában került sor, ahol ugyebár nem tiltja a törvény. Martin Poliačik, az SaS országos tanácsának egy másik tagja pedig állítása szerint Peruban drogozott, a helybeli bennszülött indiánokkal bulizva. Monika Flašíková-Beňová sem akart lemaradni a menő arcok mögött, beszámolt róla, egyszer Hollandiában már őt is elvonszolták egy coffeeshopba. Még szimpatikus is lehetne ez az őszinteség, mindazonáltal nem valami logikus a saját drogfogyasztási tapasztalatokkal érvelni egy cikkben, amely a drogfogyasztókkal szembeni szigorú bánásmód mellett áll ki. Ez azonban csak az egyik Monika „érvelésének” számtalan logikai bukfence közül.

Az olvasó joggal mélázik el felette, vajon a Smer politikusainak lehetett-e valaha is bárminemű köze az európai liberalizmushoz, amire ebben a cikkében a mi szerzőnk ilyen vehemensen hivatkozik. Ellenzéki pártként talán kimutatható volt náluk némi szociáldemokrata/liberális kötődés (hiszen akkoriban még Fico is hagyta volna az embereket szívni), mára azonban a legkeményvonalasabb konzervatívok pártjává váltak, akik a marihuánafogyasztókra csak mint vöröslő szemű huligánok pusztító hordáira tudnak gondolni. Ez viszont még semmi ahhoz képest, mivel indokolja Monika a marihuánafogyasztás dekriminalizációjának elvetését cikkében: hogy ugye itt van az alkohol, amely szintén milyen csúnya, rossz dolog, mennyi ember hajlamos az alkoholfüggőségre, s akkor most kell-e nekünk még egy drogot megengednünk? Hiszen az alkohollal szembeni megengedő hozzáállás sem eredményezi, hogy kevesebben fogyasztanák. Nos, ilyesmit egy művelt, felnőtt ember, aki ráadásul EU-s politikus, szerintem csak tudatmódosító szerek hatása alatt nyilatkozik. Vagy talán, ha gyerekeknek ad elő, komoly hírportálokat azonban aligha olvasnak tömegével éretlen nebulók.

Ebből a sántikáló eszmefuttatásból az vezethető le, hogy tulajdonképpen nem ártana az alkoholfogyasztást is büntethetővé tenni, hiszen ugyanolyan kábítószerről van szó, mint amilyen például a marihuána. Nos, amennyiben a képviselő asszony akár csak egy fikarcnyit is otthon lenne a témában, tudhatná, milyen „zseniális” eredményeket hozott a híres-hírhedt szesztilalom a huszadik század elejének Amerikájában. Konkrétan a bűnözés olyan mértékű elburjánzását, amilyenre alig volt példa az Egyesült Államok történetében. Al Capone nevét talán már Monika is hallotta.
A fentiekből nyilván már mindenki számára kitűnt, hogy Beňová „érvelésével” nem valami „cool” vitába szállni, az ugyanis annyira színvonal alatti, hogy az már elszomorító. Eddig főként csak a szlovák-magyar konfliktus „boncolgatásakor” találkozhattunk ilyen szerencsétlen „elemzésekkel”, amelyek a szakértelmet minden ízében nélkülözték, de úgy tűnik, a közelgő választásokkal végképp minden racionalitás kiveszik a közbeszédből. A lényeg, hogy az ellenségkép-keresés megállás nélkül folyjon tovább. Ha nem épp a magyarok vagy a velük elnökjelöltként „kokettáló” Radičová a kiszemelt, hát itt vannak a sátáni liberálisok, akik a marihuánafogyasztás engedélyezésével az anarchia magjait kívánnák elszórni a szlovák politikában.

Még jó, hogy vannak nekünk efféle bölcs Monikáink és Robertjeink, akik mindent megtesznek, hogy megvédjenek bennünket saját magunktól.