Tessék csak minket széjjeltépni!

Hasonlóképpen semmibe vesznek ugyanakkor mindenféle reális tényezőt, azok ugyanis – mondjuk így, kissé fellengzősen: a huszonyegyedik századi Európa életfeltételei – újításokat sürgetnek. A nyelvtanulásban, meg az együttélésben egyaránt. Ezek az újítások azonban aligha történhetnek meg, míg a demokrácia alapvető értékei kívül maradnak vezetőink látókörén. Amíg tehát elfuserált hercegecskéket játszanak, akik kényük-kedvük szerint ráncigálhatják alattvalóikat, mint afféle szerencsétlen tulkok gyülekezetét. Jelen pillanatban ugyanis minden jel arra mutat, Sólyom és Fico urak, ha másban nem is, abban tökéletesen egyetértenek, senki más, csak az ő magasztos személyük hivatott megszabni, milyen útra kell térnie a szlovákiai magyarság új generációinak.
Fico és Sólyom urak a jelek szerint pontosan tudják, milyen érzés kisebbségben élni. Rendben van, mondjuk, hogy konzultáltak valakikkel, akik tényleg a saját bőrükön tapasztalják ezt nap mint nap, de hogy ezek után mégis miért kenik fel saját magukat a mi messiásunk szerepére, ettől még nem világos. Mikor túlnyomó többségünk egyikükre sem szavazott!

Egyetlen dolgot tehetnének: csendben maradnának, s közösen rábíznák a dolgot olyan szakértőkre, akik szociológiai, lingvisztikai, pedagógiai stb. szaktudás birtokában valóban használható válaszokat tudnának adni a szlovákiai magyarok nyelvi képzését érintő, kétségkívül égető kérdésekre. De ahhoz, hogy ilyesmit tegyenek, államférfiaknak kellene lenniük, s nem a választóikon élősködő, vagy éppen saját pátoszukban fuldokló percemberkéknek.

Ez a faramuci helyzet persze azt is mutatja, nincs jelenleg Szlovákiában olyan magyar szervezet, csoport vagy akár kellő közéleti súllyal bíró személyiség, aki elég hangos lenne ahhoz, hogy elnyomja a mindkét oldalon tomboló, önös érdekeket követő nacionalista zsivajt. Vagy legalábbis: ha lenne is ilyen (mert lenne), nem kaphat teret. Azt ugyanis kisajátítják maguknak a csatlósok meg a kifulladt, hitelüket vesztett paprikajancsik, akik alaposan befészkelődtek már a sajátos szlovákiai demokráciába, a maguk meleg kis zugába, ahonnan néha-néha kikukorékolnak, de senki nem figyel rájuk. S így aztán jöhetnek a nagy odamondogatások Fico és Sólyom urak részéről. Hiszen nincs értelmes hang, amely válaszolna rájuk.