Nyelvlecke

Legfeljebb kerüli majd az olyan közösségeket, ahol hátrányba kerülhet emiatt. Olyan munkát választ és ott, ahol nem szükséges a szlovák nyelvtudás. Emellett persze jó, ha tudja, az egyáltalán nem holmi magyarságmérce, hogy egy magyar nemzetiségű ember hajlandó-e megtanulni szlovákul vagy sem. De még csak az intelligencia mércéje sem, hiszen, ugye, sokkal több ember nem beszéli a szlovák nyelvet meg a magyart, mint amennyi igen…

Apám, aki kellőképpen önérzetes magyar ember volt, nekem annak idején azt mondta, azért kell a lehető legjobban megtanulnom szlovákul, hogy képes legyek magamat megvédeni a soviniszta szlovákok esetleges támadásaival szemben. A munkahelyi érvényesülést pedig sajátos módon csak másodlagosnak tartotta.

Mindemellett azért abban talán minden egyes szlovákiai magyar megegyezhet, hogy egyáltalán nem árt, sőt, ha egy szlovákiai magyar jól beszél szlovákul. A normálisabbja nyilván azért gondolja így, mert érvényesülési lehetőségei, kultúrája színesedésével, gyarapodásával is számol. Az sem baj azonban, ha olyanok is akadnak, akik csak azért akarnak tudni, hogy megértsék az „ellenséget”…

Be kellene látni azt is, hogy a nyelvismeret, a nyelvtanulás, kiváltképpen annak módszertana nem lehet politikai ágendák tárgya egy demokratikus intézményrendszert magáénak valló közösségben. Mert abban a pillanatban, amint politikai útmutatások, sőt, ukázok tárgyává válik, egyrészt a személyi szabadságjogok sérülnek, másrészt egy specifikus szakma, hivatás kiteljesülését gátolják, annak eredményessége csökkenhet emiatt. Azon kívül, hogy olyan konfliktusforrásként hathat, ami ugyancsak kontraproduktív az eredmény szempontjából.

Sólyom László vonatkozó módszertani „útmutatása” ezért tekinthető szerencsétlennek. Annak ellenére, hogy feltehetően jó szándékúnak szánt véleménynyilvánítása nyomán csak a legcsököttebb demagóg politikusok, korlátolt szellemi képességű soviniszta kalandorok képesek olyan következtetésekre jutni, hogy az Szlovákia területi integritását megkérdőjelező támadás.

Generálhat azonban olyan hatást is, főként a tájékozatlan, urambocsá! tudatlanabb magyar szülők körében, hogy csemetéik a szlovákiai magyar oktatási intézményekben úgysem tudják elsajátítani kellőképpen a szlovák nyelvet, mert ott nem eléggé hatékonyak a nyelvoktatási módszerek. Ezért mi a teendő? – gondolhatja a tudatlan szülő –, nem más, mint az, hogy menjen csak a gyerek szlovák iskolába…! Ahol nem mellékesen, mivel eleve szlovák az oktatási nyelv, ugyanúgy nem idegen nyelvként oktatják azt, akárcsak jelenleg a magyar tanítási nyelvű szlovákiai iskolákban. Sőt!

A magyar államfőnek tehát minimum két szempontot kellett volna mérlegelnie, mielőtt nyelvoktatási ügyben Szlovákia címére is módszertani ajánlásokat tesz.

Az egyik, hogy jelenleg Szlovákiában igenis csökött demagógok és korlátolt szellemi képességű kalandorok dominálnak a napi politikában. És az ilyeneknek semmi sem drága az ellenségképek gyártása szempontjából, különösen kampányban, választások küszöbén.

A másik, hogy el kellett volna gondolkodnia azon, megnyilatkozásával nem ültet-e bogarat némely szlovákiai magyarok fülébe, akik arra következtethetnek, a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák nem tanítják meg szlovákul a gyermekeiket…

Mindazonáltal vitathatatlan az is, hogy központilag elhibázott módszertan ide vagy oda, kilencven százalékban a szlovákiai magyar iskolák nyelvtanárainak szakmai felkészültségén, nem utolsósorban szándékán, akaratán, no és természetesen közvetlen főnökeik, igazgatóik viszonyulásán múlik, képesek-e jó szintű szlovák nyelvtudással felvértezni tanítványaikat. Hiszen az óráikon kizárólag rajtuk múlik, hogy mit csinálnak velük… Ezért tűnik átlátszó hárításnak, hogy némelyiküknek Sólyom Lászlóra volt szükségük ahhoz, hogy rájöjjenek, rosszul végzik a munkájukat. Vagy épp korlátozottak a lehetőségeik az elhibázott központi módszertani előírások miatt.

Az a kérdés, miért nem balhéztak vajon emiatt, amikor az oktatási tárcát a Magyar Koalíció Pártja vezette, nem pedig a szélsőséges szlovák nacionalisták…

Talán ezen a kérdésen is el kellene gondolkodniuk azoknak a fogadatlan prókátoroknak, akik a Sólyom Lászlót ért legfrissebb inzultus nyomán hajlamosak virtuálisan a földhöz verni magukat. A demagóg szlovák politikusok acsarkodása, és az általában elhibázott nyelvoktatási módszertan miatt.