Magyarország a Fideszé lett!

Barak László | 2010. április 26. - 08:07 | Vélemény
Nem hozott semmilyen meglepetést az országgyűlési választások vasárnapi második fordulója Magyarországon. Annál is kevésbé, mivel az erőviszonyok egyértelműen kialakultak már két héttel ezelőtt. Amikor is az emberek tulajdonképpen visszaállították az „egypártrendeszert”. Már az első fordulóban eldőlt, hogy a Fidesz teljhatalmat kap.

De ugyan melyik politikai grupp is lehetett volna, amely tényleges alternatívaként kínálkozik a Fidesszel szemben?

Egyértelmű, az MSZP szóba sem jöhetett, hiszen majdnem teljesen lepusztult nyolcéves országlása alatt. Itt kell eloszlatni azt a tévhitet, hogy elsősorban Orbán Viktorék kétségkívül elemi erejű, hellyel-közzel igenis hazug, kegyetlen ellenpropagandája miatt! Sokkal inkább annak az erkölcsi eróziónak a következményeként buktak meg a szocialisták, amely minden olyan pártra veszélyt jelent, amely egy választási ciklusnál hosszabb ideig gyakorolja a hatalmat. Mivel megkísérti őket a lehetőség, hogy játékszernek tekintsék azt.

Az MDF is csak arra érdemesült, amit kapott. Ugyanis egy olyan politikai kentaur, amilyent Dávid Ibolya varázsolt belőle, legfeljebb mitológiai környezetben életképes. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nagyasszony egy meghibbant boszorkává vedlett volna, bár közhely, több dolgok vannak égen és földön…

A Jobbikot hatalomhoz juttatni egyértelműen a legrosszabbik választás lett volna. Olyan, mintha egy gyermekotthont egy szociaopata pedofil gondjaira bízna az ember. Hogy mégis számottevő mennyiségű voksot sikerült a Jobbiknak bezsebelnie, mindössze azt a tényt igazolja, bizonyos társadalmi klíma esetében előfordulhat, az ápolt és pszichiátere között csupán annyi a különbség, hogy az utóbbinál van a bolondokháza kulcsa…

Volt még, ugye az LMP, amelynek újdonsült politikusai vagy bűnösen naivak, avagy épp olyan cinikus gazemberek, mint a politika legrégibb bútordarabjai. Ha nem így lenne, nem egy szemenszedett hazugsággal, nevezetesen a lehet más a politika, mint amilyen szlogenjével vezetnek meg bizonyos, vélhetően kétségbeesett, esetleg épp csak idült csőlátással megvert választópolgárokat. Akik nyilván javarészt az SZDSZ-től elpártolt, gittrágásra szakosodott budapesti értelmiségiek…

Apropó SZDSZ. Tulajdonképpen ugyanúgy minősíthető ez a pártmaradék is, mint az MDF. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy utóbbi az ellenzékből, az SZDSZ pedig kormánypárti pozícióból múlt el, mint egy mitesszer. Mert hülyének nézték, megcsalták legcsököttebb híveiket is.

A kocka tehát el van vetve, a Fidesz legalább négy évre szinte közfelkiáltással teljhatalmú kormányzásra ítéltetett. Teljesen mindegy, hogy a majdnem össznépi hurrát az általános kétségbeesés, avagy a vakhitből táplálkozó düh, esetleg az ugyancsak vakító szeretet generálta.
Ezért nincsen sok értelme azon filózni, mi lesz/lehet abból, ha egyetlen párt kap meg bizományba egy országot. Úgyis kiderül, mint a terhesség, úgy bánik-e majd vele, akár az állatkínzásra hajlamos hülyegyerek egy ajándékba kapott palotapincsivel vagy megbecsüli és olyan féltve őrzött kincsként kezeli, ahogyan normális helyeken családi ereklyékkel szokás bánni…

Elvileg mindkét lehetőség adott. Aminek inkább az utóbbi magatartásra kell sarkalnia Orbánékat az nem más, mint az MSZP kurtizánjai tündöklésének és bukásának története.

Az írás a hétfői Új Szóban is olvasható.