Kik profitálnak az agymosott debilekből?

Barak László | 2010. május 21. - 20:32 | Vélemény
Elölről-hátulról ki lett már fejtve számtalan elemző által, a Fidesz enyhén szólva taktikátlanul lépett – vagy nem! –, amikor a szlovákiai parlamenti választások küszöbén helyzetbe hozta a maga teremtette korrupciós ingoványban kapálózó Robert Ficót és bűntársait. Ennyi – nem több és nem kevesebb – a szlovákiai következménye a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvény beharangozásának. Ez a következmény, amely vélhetően további négy évre megint egy marxista-soviniszta-populista szlovák kormányt eredményez majd, természetesen egyaránt érint minden egyes szlovákiai állampolgárt. Tekintet nélkül arra, hogy szlovák, magyar vagy akár hottentotta a identitású.

Orbán és környéke nyilvánvalóan nem lehet, és nem is olyan ostoba, hogy ne lett volna képes modellezni, mekkora balhét – műbalhé vagy igazi, egyre megy – vált ki a szlovák politikai osztály háza táján az általa jelképes nemzetegyesítésként deklarált törvénytervezettel. Ezért nem lehetett egyáltalán véletlen, hogy mégis kijátszotta a kettős állampolgársági ütőlapot...

Az is probléma, ha csak jelképes gesztusnak szánta azt. Mondjuk, kenyér helyett cirkusznak. Ama helyzet elkendőzése céljából, hogy a Fidesz-bizományba kapott Magyarország aligha rázható gatyába olyan rövid idő alatt gazdaságilag meg általában, ahogy azt az istenadta nép áhítja.

Ettől nagyságrenddel nagyobb a gond, ha a jelképes nemzetegyesítést egy valamikori országegyesítés első lépéseként értelmezik a Fidesz stratégái is!

Hogy ez utóbbi nem holmi légből kapott hungarofób és paranoid szlovák politikusok által kiötölt rémhír, azt a kettős állampolgársági törvénytervezet parlament elé vitelének időzítése bizonyíthatja. Lásd, a történelmi Magyarországot széttrancsírozó trianoni diktátum közelgő 90. évfordulóját… No és az sem titok, hogy fideszéknél egyre inkább használatos a szlogen, miszerint Magyarország az egyetlen olyan ország, amely önmagával határos… Ami tartalmilag semmiben nem különbözik attól régi-új irredenta lózungtól, hogy csonka Magyarország nem ország, Nagymagyarország mennyország…

Tessék belegondolni, egy-egy szlovák politikusnak hungarofóbnak, netán paranoidnak kell-e lennie ahhoz, hogy nemzeti vészhelyzetet orrontson egy ilyen kontextusban!

Kiváltképpen, ha nekik sem tiszta a lelkiismeretük! Mármint azokkal a szlovákiai magyarokkal szemben, akikkel hellyel-közzel úgy bánnak, ahogyan civilizált országokban az illegális bevándorlókkal sem szokás. Holott Szlovákiában csak az agymosott debilek nem tudják, a szlovákiai magyarok felmenői ugyanolyan őslakosok az általuk lakott területeken, mint mondjuk Árvában (Orava) a szlovákok… Következésképpen igenis valós állambiztonsági kockázatot generáló provokáció már az is, ha csak eszébe jut egy szlovák politikusnak Szlovákia iránti lojalitásukat firtatni!

Legalább ilyen problematikus kérdés, mennyi az önhibáján kívül agymosott debil Szlovákiában? Például a célirányos állami szintű történelemhamisítás miatt…!?

Mi következik mindebből? Annyi biztos, addig lesznek a szlovák-magyar konfliktusokból profitálni szándékozó, esetleg titkos vagy nyílt országegyesítésben gondolkodó és cselekvő – úgymond, a szlovákiai magyarokra igényt tartó – politikusok a magyar térfélen, amíg annyi agymosott debil lesz Szlovákiában, ahány elegendő ahhoz, hogy olyan szlovák politikusok bitorolják a hatalmat, akik maguk jelentik Szlovákiára nézvést a legnagyobb biztonsági kockázatot…