Drága szokás
Hogy mennyire erős az a szokás, azt másnap Orbán Viktor személyes szóvivője, Szijjártó Péter is bizonyította amennyiben a sűrű bocsánatkérés helyett az államcsőd emlegetését jogosnak nevezte és nem mellékesen Gyurcsány Ferenc felelősségéről beszélt – azaz hozta a szokásos rutint. Ez a „dupla dinamit” aztán végleg kiütötte a biztosítékot a gazdasági szereplőknél: a forint a Kósa előtti 273.50-es euró árfolyamról 290 fölé szökött fel, majd 280 felett normalizálódott. A BUX értéke több, mint 3 százalékkal csökkent, és jelentős veszteségeket szenvedtek el olyan stratégiai fontosságú magyar vállalatok, mint a Mol, az OTP és a Richter.
Kósa és Szijjártó kommunikációs katasztrófája eredetileg nyilvánvalóan azt a célt szolgálta volna, hogy előkészítse a Fidesz menekülő útvonalát saját gazdasági ígéreteinek teljesítése elől, mondván ilyen rossz helyzetben nem lehet mit tenni. Ezzel mintegy kiegészítették volna annak a Varga Mihály vezette bizottságnak a munkáját, melynek feladata az előző kormány által hátrahagyott gazdasági „csontvázak” (kellemetlen meglepetések) feltárása volt. A helyzet azonban fellépésük nyomán olyannyira kritikussá vált, hogy a ijesztgetésre magának a terv szerinti fő rémisztgetőnek, Varga Mihálynak kellett rácáfolnia, mondván a szituáció azért korántsem olyan rossz, mint azt kollégái felvázolták, és hogy tarhatóak a nemzetközi vállalások. A bizottság az elkészült jelentését a „csontvázakról” (ha vannak egyáltalán ilyenek) végüli nem is publikálta, ezzel jelentős kommunikációs előnytől fosztva meg a Fideszt, és kihúzva az alibit az Orbán-kormány gazdasági ígéreteinek várható be nem tartása mögül.
Az ellenzék joggal állítja, hogy a Kósa-Szijjártó duett százmilliárdokkal károsította meg a magyar állampolgárokat. Orbán Viktor imidzse közben az, hogy „dühös” a két politikusra, ami különösen saját szóvivője esetében érdekes fejlemény. Orbán állítólag azt is kijelentette, azt várta hogy a piac reakcióját a brüsszeli látogatása során tett, a nemzetközi vállalások betartását megerősítő kijelentése fogja uralni. Magyarra fordítva, megpróbáltak maximális belpolitikai hasznot húzni a szituáció katasztrófaként való feltüntetéséből, mondván: az elemzők úgyis tudják, hogy ez csak blöff. Azonban a piac türelme ezen a ponton elfogyott, a Fidesz kockáztatása pedig rosszul sült el – nem kicsit. Csak remélni lehet hogy ez a lecke elég durva volt ahhoz, hogy Orbánék a belpolitikai hazudozás helyett végre az őszinte és felelős kormányzás eszköztárát kezdjék használni.
A szerző a Publicus Slovensko vezető kutatója.
