Duray választása…

Barak László | 2010. június 16. - 18:21 | Vélemény
Jelentem, négynapos kóma után – a szlovákiai parlamenti választások óta eltelt négy napról van szó természetesen – magához tért Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja főstratégája. Nyilván nem újság, hogy miután magához tért, nem követett el harakirit. Végül is egy magyar nemzetőr ő, nem pediglen holmi ferdeszemű szigetlakó…

Az sem jutott viszont eszébe, hogy európai módon vonja le a következtetéseket viselt dolgai okán. Különös tekintettel a pártstratégaként elkövetettekre. Legalább úgy, hogy némasági fogadalmat tesz minimum a nyári vakáció idejére.

Látnivaló azonban a kussolás helyett nem pártja túlélési stratégiáján agyal, hanem mindenekelőtt önmagáén. Ellenkező esetben eszébe sem jut, hogy épp ő a legmegfelelőbb alany, akinek meg kell hirdetnie az MKP számára „az újrakezdés idejét”.

Annál is kevésbé, mivel a honlapján „Az újrakezdés ideje” címmel közzétett (ITT) legújabb irománya sem a külcsín, sem pedig a belbecs tekintetében nem tartalmaz új elemeket eddigi pokolba vezető mantrájához képes. Legfeljebb annyiban, hogy közvetett legyőzőjét, Bugár Bélát most már nem csupán „a szlovák nemzethatalmi és nagyvállalkozói érdekek“ kiszolgálójának festi le, hanem immár le is kurvázza és görényezi őt. Mint vélt ellenségeiket azok az általa is idomított húgyagyú ösztönlények, akik az internetes fórumokon piszkítanak naphosszat.

Duray viszont nem veleszületetten tulok, mint az utóbbiak. Ezért nagyobb a felelőssége is! Elsősorban valamikori értelmiségi önmagával szemben. Merthogy vénségére megélhetési szittyává devalválódott. Olyanná, aki a cyberkorszak kellős közepén MKP-logóval ellátott zacskókban árul magyar narancs helyett lócitromot a szlovákiai magyaroknak…

Duraynak tehát eszében sincs megkövetni még saját híveit sem. Akikkel azt is sikerült elhitetnie a termékbemutatóknak álcázott nemzeti légyottokon, hogy akár az árvizekért is a „szlovák nemzethatalmi és nagyvállalkozói érdekek” kiötlői és kiszolgálói felelősek. Ő maga meg Jézus Krisztus felvidéki reinkarnációja, akit a nyájtól elbitangolt csürhe küldött keresztre. Mármint az a több mint kétszázezer választó, akik Duray szerint a zellenséget választották meg helyette és nepperei helyett.

Arra viszont nincsen antennája a tekintetes úrnak, hogy feltehetően azért szívatták meg őt, mert rájöttek, hogy lószar van a pántlikás zacskóban… És megülte a gyomrukat a folytonos fenyegetőzés. Meg a politikai konkurenseikre akkordban lapátolt gyalázat…

Duray Miklós inkriminált förmedvénye bizonyítja a legmarkánsabban, hogy az MKP vezetői vagy nem képesek a legcsekélyebb mértékű önkritikára sem vagy előre megfontolt szándékkal nem is akarnak szembenézni hibáikkal. Következésképpen hiú ábránd bárkinek is azt hinni, hogy az MKP képes a megújulásra. E tény tesz fölöslegessé bármilyen külső MKP-ellenes akciót. Elvégeznek odabenn mindent maguk az imádkozó sáskák…