Forintbetegség

Ardamica Zorán | 2010. szeptember 2. - 12:21 | Vélemény
A laikus (és nem laikus) szlovákiai magyarok nem elhanyagolható részének reakciója a forint gyengülésére: fasza, érdemes odaát vásárolni!

Ez a reakció még azokra a Fidesz felől „Jobbik-ba hajló” hatumákra is jellemző, akik reggelente magyar himnuszt isznak kávé helyett, és alig várják, hogy közjogilag (sic) nemzetegyesítő állampolgárságot kérjenek az anyaországban. Minő következetlenség, minő paradoxon! Mintha nem tudnák - sokan tényleg nem tudják -, hogy a forint zuhanása és a határ másoldalán történő hétvégi bevásárlások fölött érzett örömük, tulajdonképpen Magyarország kárára van. Hiszen a forint mélyrepülése Magyarországnak (is!) rossz.

Könnyű lenne a HUF gyengélkedését teljesen a Fidesz nyakába varrni. Pedig nem érdemes, mert azon túl, hogy Matolcsi került pozícióba, s az IMF ki lett seprűzve, mást (egynagy semmit) a Fidesz nem is követett el. Még Oszkó is elismerte, hogy a világpiaci történések vannak nagyobb hatással a forint árfolyamára.

Orbán meg aszongya, Magyarország az IMF-fel hitelszerződéses viszonyt tarthat fenn, de gazdaságpolitikait nem. Vagy valahogy így. A lényeg, hogy az ország pénzügyi függetlensége nem csorbuljon, ne szóljon bele az IMF abba, mit tesznek a magyarok saját gazdaságukkal. Ez persze baromira tökösen hangzik, éljen a haza és a függetlenség, de még tökösebben hangzana, ha közben a forint erősödne!

Azt ugyanis a laikus is látja / láthatja, hogy ha rövid távon szuper is ez az IMF-től és a külföldi globalista tőkétől való függetlenség, előbb-utóbb azért valamit kezdeni kellene a magyar fityinggel, mert hosszabb távon a az IMF-független állam felkopik. Vagyis akkora lesz az inflációnak köszönhető áremelkedés, hogy - és ez egész jó laikus lakmusz - már nem lesz érdemes a hatumáknak (sem) az anyaországban vásárolni!

Az is látható a laikus számára: hogy ha Magyarország bármilyen hitelszerződést akar majd egyszer a „minél távolabbi” jövőben kötni az IMF-fel (mert ki mással?), akkor annak elég kemény feltételei lesznek. Pl. az, hogy bizonyos makro- és mikrogazdasági mutatók azt mutassák, amit az IMF látni szeretne. Márpedig az gazdaságpolitikai változások nélkül nem nagyon lesz lehetséges. Következésképpen az Orbán által elképzelt függetlenség egy szép nagy demagóg buborék. Mert a laikus tudja, csak akkor kap bárkitől kölcsönt, ha HITELtérdemlően bizonyítja, hogy képes visszafizetni. Az adósság pedig logikus módon függés, vagyis a viszony függőviszony. Mégpedig gazdaságpolitikai, ha úgy tetszik...

Példának okáért a szlovákiai magyar laikus azt is érzékeli, magyarországi bevételei (jócskán akadnak odaát munkát vállaló hatumák, valamint exportőrök) bizony az árfolyam-ingadozás miatt egyrészt bizonytalanok, másrészt egyre kisebbek. Már nem ezredekkel, hanem százalékban kifejezhető összegekkel.

Visszatérve a világpiachoz (nem azonos a hétvégén piacozó/Tescózó szlovmagy bevásárlóturistákkal) - annak történései ugyan hatással vannak a forint árfolyamára, de attól még a magyar gazdaságot Magyarországon kellene gatyába rázni. Akár hitelekkel, akár egy tökös, független gazdaságpolitikával, akár csodával. Csak már látnánk!