Seb, váltó

Ravasz Ábel | 2010. október 6. - 08:51 | Vélemény
Az elmúlt hetekben a magyarországi önkormányzati választások eredményeit elemző szakértők között nagy népszerűségnek örvend a „váltópárt” kifejezés. Ez a szóhasználat arra utal, hogy az MSZP a nyári parlamenti választásokon elért alacsony eredménye és a párt azóta bemutatott teljesítménye sokakat elbizonytalanított, hogy 2014-ben a szocialisták jelenthetik-e majd azt az erőt, aki szembeszállhat a kétharmados kormányzása utáni hosszabbításért kampányoló Fidesszel.

A hétvégi eredmények azonban egyértelműen arra utalnak, ha lesz valaki, aki eséllyel indulhat Orbán Viktor pártja ellen, az pont az MSZP lesz.

A parlamenti választáson várakozáson felül teljesítő LMP ugyan vezetőinek nyilatkozatai szerint 2014-re kormányképes erővé és a legerősebb ellenzéki párttá szeretne válni, támogatottsága azonban látszólag csökken – ezúttal csupán 3,2% volt az őket támogatók aránya a szavazók között, ami tavaszi eredményüknek (7,5%) a felét sem éri el. Ennél is ijesztőbb adat, hogy ezen szavazatok 57%-a Budapestről származott, ami arra utal, hogy a párt legfőbb bázisát jelenleg a fővárosi középosztálybeliek jelenthetik. Az LMP azonban még itt, azaz Budapesten sem tudott javítani korábbi eredményén: Jávor Benedek több mint 3%-al kevesebb szavazatot szerzett, mint a budapesti lista a parlamenti választások során anno. Az LMP munkáját a szigorított jelöltállítási feltételek és saját pénzügyi hiányosságok is nehezítették, azonban az sem kizárható hogy a korábbi LMP-szavazók egy része úgy vélte, ha lehet is más a politika, semmiképpen nem az LMP által.

Nem számolhatott be valós sikerről a Jobbik vezetése sem – a pártnak csupán két polgármesteri széket sikerült megszereznie és országos támogatottsága is mintegy 3%-al esett a tavaszhoz képest. Nem igazolódtak be azok a forgatókönyvek sem, miszerint a romák által leginkább lakott északkeleti megyék nagyvárosaiban a párt hatalmas meglepetéseket okozhat. A nemzeti radikálisoknak azonban ennek ellenére három keleti megyében is sikerült megverniük az MSZP-t, bázisuk pedig nagyrészt érintetlennek tűnik: tekintve, hogy a pártot a Fidesz hatékonyan szorította a partvonalra szimbolikus kommunikációjával ez nem tűnik rossz eredménynek. Ennek ellenére a váltópárti potenciál jelen pillanatban a Jobbikban sem látszik.

Az MSZP-nek tehát sikerült megvédenie domináns szerepét az ellenzék pártjai között, támogatottsága pedig jelentősen (4%-al) növekedett a tavaszi eredményhez képest. A szocialisták azonban messze nem ülhetnek a babérjaikon: a Fidesz 2014-es leváltásához potenciálisan meg kellene duplázniuk a szavazóik számát. A párt ráadásul a belső érdekcsoportjai közti ellentéteket sem rendezte el, csupán jegelte. Szily Katalin a frakcióból való kilépése is azt mutatja, hogy a párt vezető politikusai közül sem mindenki biztos abban, hogy van esély a szocialista párt belső megújulására és egyben tartására.

Az LMP visszaesése és a Jobbik stagnálása (tetőzése?) mellett az MSZP szétesése vagy további meggyengülése azt eredményezné, hogy nem maradna még csak potenciális váltópárt sem a Fidesszel szemben – ez pedig sokkal nagyobb győzelmet jelentene Orbán Viktor számára, mint a parlamenti kétharmad és az önkormányzati narancsvidék együttesen.