Ha küzd ellenséggel…!

Akár ki is lehetne röhögni, azokat az íkúbajnokokat, akik valamilyen külső és belső ellenség nyakába varrnák a szlovákiai magyarok asszimilálódási hajlandóságát. Ellenségből az ilyenek akárhányat képesek gyártani. Miért ne, hiszen ha egy hangyás úgy akarja, a kapanyél is elsül…

Az ilyenek szerint a szlovákiai magyarok legfőbb külső ellenségei nem mások, mint a szlovák politikusok: Kutya Slota, meg a többiek című jelenet…

Az első számú belső ellenségek bizonyos szlovákiai magyar politikusok, esetleg az értelmiségiek. Az árulók, akik annyira elvetemültek, hogy le se ejtik a Szent Korona-tan alapvetéseit, és például, nem gerjednek kellő odaadással Magyarország aktuális közéleti kuruzslóinak világmegváltó hókuszpókuszaira.

További mocskos ellenségnek számít azoknak újságíróknak a bandája, akik ugyanígy gondolkodnak. Ráadásul, teszem azt, a Pilis csakrájában sem hisznek... Arról nem beszélve, hogy nem rovásírással írnak nemzetféltő hegyi beszédeket…

Magyarfaló ellenségnek számítanak még azok a demográfusok, szociológusok is, akik bizonyos időközönként közzéteszik a magyar népesség általános állagát vizsgáló kutatási eredményeiket.
De ne feledkezzünk meg az áruló népszámlálási biztosokról sem. Ezek is ellenségek. Akárcsak annak a hivatalnak az emberei, ahol feldolgozzák majd a népszámlálás során szerzett adatokat.

No és a szlovák titkosszolgálat ügynökei, akik a mocskos komcsilibsikkel, meg jellemzően a MOSZAD zsidó ügynökeivel együttműködve arra voltak mostanában idomítva, hogy ők fogják előre kiszemelt magyar áldozataik ceruzáját? Csak azért, hogy azok népszámlálási kérdőívein a magyar helyett a szlovák nemzetiség legyen beikszelve…?!

Ha nem lenne mindez borzasztóan ciki, tényleg nyugodtan ki lehetne röhögni az ilyen hülyébbnél hülyébb összeesküvés-elméleteket. Inkább tragikus azonban, mintsem mulatságos, hogy egyáltalán akad olyan szlovákiai magyarnak született élőlény, akit holmi Slotákkal, Ficókkal meg Matovič féle gatyaletologató ripacsokkal lehet ijesztgetni; akik az ilyenek miatt képesek lemondani nemzeti, de akár emberi önazonosságukról is. Illetve képesek elveszteni a lábuk alól a talajt…!?

Az talán normális jelenség, hogy akadnak, akik azt hiszik, a szlovákiai magyar politikusok, értelmiségiek, demográfusok, szociológusok újságírók dolga lenne, hogy akkordban gyerekeket csináljanak az elkényelmesedett vagy éppen csak számító szlovákiai magyarok tömegei helyett – utóbbiak megcsappant szaporulatát fokozandó ? Ha pedig már megcsinálják, érezzék kötelességüknek magyarrá nevelni őket? A jó édes anyukáik és „nevelőapukáik” helyett…?

Az is rendben van, hogy mindazokat gyűlölni kell, akik azt tartják, nem igaz, hogy a magyarokon kívül mindenki hüje (sic!)...? Meg szóvá teszik, hogy egyre több szlovákul makogni is alig képes buta/sznob magyar szülő hiszi, hogy majomszeretettel elkényeztetett utódaikból csak akkor lesz igazgató, menő vállalkozó, orvos, egyéb tótumfaktum, legény a gáton, szóval Valaki, avagy akkor tanulnak meg legalább kettőig számolni, ha szlovák tannyelvű iskolába íratják őket? És akkor még az eredendően gyáva vagy a pillanatnyi haszonlesés okán identitást váltó, a világhálón meg legfeljebb álneveken, pótcselekvésből magyarkodó senkikről nem is volt szó…

Ja, hogy a bűnös az, aki rosszra gondol. Vagy aki merészeli észrevenni azokat a csökkent értelmi képességű hőbörgőket, akik talán életükben nem néztek még tükörbe? De, ha belenéztek is, fogalmuk nem volt arról, kicsoda és valójában mennyit ér, aki visszabámul rájuk onnan?

Az írás az Új Szó hétfői számában is megjelent.