Kín(a)para
Hagyjuk is a gazdasági maszlagot, ki felé adósodik el Magyarország (IMF vagy Kína?), miért jó, ha az olcsó kínai munkaerőt még olcsóbb magyarra váltják satöbbi, mert mindenre van jó indok. Amennyiben lehetséges a gazdasági szempontokat az ideológiaiaktól szétválasztani, az a gond, hogy emellett Orbán ilyen kijelentésekre ragadtatja magát: „abban értettünk egyet, hogy tiszteletben tartjuk egymás politikáját, és ez jelenti az elvi alapját az együttműködésünknek.” S ezzel összhangban a kínai miniszterelnök látogatása napján ügyesen (ügyetlenül) korlátozták a Magyarországon élő tibetiek szabad mozgását és szólásszabadságát.
Persze, Magyarország attól még demokratikus és független állam, hogy egy-egy napra hajlandó felfüggeszteni a demokráciát, s hogy egy nem demokratikus államtól való gazdasági függését növeli, csakhogy az ilyen parasztvakítás a parasztoknak való... akinek minket néznek... Épül a gulyásszoci következő változata, mert a zembereknek az kell. Egyszerű nem?
Nem mondom én, hogy lehetséges lenne Kínától független gazdaságpolitikát folytatni, mert lehetetlen. De azért a fiúk többsége mégiscsak azokat a csajokat tiszteli jobban (s majdan veszi feleségül), akiket nem lehet öt perc alatt ágyba (bokorba, nyilvános vécébe, íróasztalra, liftbe, kölcsön kocsi hátsó ülésére stb.) vinni, még ha az ilyen leányokra kevesebb energiát kell is fordítani. Tetszik érteni, ugye?
Olyan cinkosság ez, mint amikor halljuk, látjuk, hogy a kerítés mögött a részegen dühöngő szomszéd esetleg hajon fogva súrolja fel sikító, vérző terhes feleségével az udvart, de ahelyett, hogy átmennénk és segítenénk a nőnek, (hiszen terhes és nem terhes nőket verni csúnya dolog), gyerekeink szemét befogva diszkréten elfordulunk („tiszteletben tartjuk egymás politikáját”). Hiszen egyrészt tartozunk a szomszédnak, másrészt holnap is tőle kérünk majd kölcsön. Igen, ez így működhet. Mondjuk, a bántalmazott szomszédasszony, aki segítségért kiáltozott felénk, joggal köp majd le a kapu előtt, de letöröljük, soha nagyobb baj ne érjen... Hát ne...
