Ferenc Jóska is beájulna

Buchlovics Péter | 2011. október 10. - 17:01 | Vélemény
A tudathasadás betegség. De nem a szándékosan elhallgatott dolgok az ismérvei. A sikerpropagandából elég, jó lenne, ha a szlovák és magyar külügy nem sültkolbászos-sörözős semmitmondásokon keresztül fényezné saját magát.

A  ´zemberek. A  ´zemberek! Meghogy milyen jó a Mária Valéria híd! Meghogy csorogjunk mááá össze, merthogy Párkány is milyen fejlődő város- hebegi Dzurinda a meghatottságtól, csak épp nem tudja, hogy az itteni  25-40-esek zöme Ausztriában, Németországban és CSAK A MARADÉK, VAGY AZ SEM a Suzukiban dolgozik, vagy OTT SEM- de ezt gondolja Martonyi is, és sikerpropagandálunk, és akkor is jól megy, ha nem. Akkor is szomszédok vagyunk, ha ezt be kell bizonyítanunk Európának –mondja Martonyi  Ami már régen rossz, ha ezt bizonygatni kell- gondolom én. Ehhh….

Ez a két ember –akik egyébként nem akárkik, az egyik kormányfőként avatta fel anno a hidat, a másik meg kétszeres külügyi tárcavezető Orbán mellett-, szóval ez a két ember  eljátssza a látszathülyét, eljátssza, hogy még mindig a 10 évvel ezelőtti rózsaszín paplannal takarózunk, sőt, most még jobb is a paplan alatt, de a legszarabb, hogy ezt azokkal is el akarják hitetni, akik itt élnek, Párkányban és környékén. Szóval pusztán a hídtól mi már a Kánaánban leledzünk.  Ilyen alapon nem csodálkozom, hogy a kettős állampolgárságról, a nyelvtörvényről és egyéb csúnya dolgokról még csak kérdezni sem volt szabad a párkányi találkozón.

Persze, nem azért, mert ezt megtiltották volna, hanem azért, mert a Markíza kaphatott egy kérdést- és az a kérdés hülye volt, mert arra előtte a téren már válaszoltak, meg a fideszkirályi M1 is kaphatott egy esélyt - na ők meg még hülyébbet kérdeztek, de persze semmi kínos konkrétumot- oszt annyi, jónapot.  A két külügyér meg rutinosan válaszolt nekik egy nagy semmit, aztán lehetett simonjúdázni, bratyizni, meg sült kolbászt enni… Köszönjük a bálrendezőnek, szmájli….

Mert rendben van, ha felsoroljuk az idén átadandó Ipoly-hidakat – de persze szót sem ejtünk a Helemba-Ipolydamásd közti hídról- ennyit a nagy helyismeretről miniszter urak, mert ez ugyebár a helyieket érdekelte volna-,  meg rendben van, hogy Miskolc-Kassa-autópálya és komáromi híd és magyar- szlovák gázvezeték- azaz akkor is fogunk tudni fűteni, ha a ruszkik nem adnak hozzá szuszt- kösz, ez paradox módon már egészen Viktor ortodox gazdasági szabadságharca….

De mire vélhetjük azt a skizofréniát, hogy míg Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet az Új Szónak adott egész oldalas interjújában a kényes kérdések kapcsán szókimondásról és őszinteségről beszél, addig közvetlen főnöke és főnöke szlovák kollégája eleve úgy szervezik párkányi találkozójukat, hogy minden szép és jó, mindennel meg vagyunk elégedve- másról meg ma nem akarunk hallani...

Balogh Csaba az Új Szónak arról is nyilatkozott, hogy fel van készülve a rázós évekre a szlovák-magyar viszonyban, mármint a magyarországi új választójogi törvény kapcsán. Hoppá, még egy zűrös téma, amiről Párkányban Dzurindát és Martonyit senki sem kérdezhette -  mert mikor? Sült kolbásszal a szájukban, lecseppenő mustárral, hogyaszongya, elnézést Dzurindáné, Martonyiné asszonyok, a férjüket szeretném megkérdezni, hogy mekkora kettős állampolgárok ők, és kire szavaznak majd legközelebb Pesten,  szalvétát adjak, vagy hozzak köpőcsészét??? 

Mindenesetre örömmel és bizakodva várom a novemberre beharangozott közös történelemtankönyveket. De ha azokban is ez az álságos, örömódás, legjobbbarátomos kényszeregyüttműködés lesz az alap, akkor úgy vágom ezeket a sarokba, hogy csak úgy nyekken…., Mert hát a két külügy az maga a sikertörténet, ha eleve nem beszélünk arról, ami kínos.  Netán Dzurinda is Orbán iskoláját végezte el hirtelen?

Ettől már csak az lenne a nagyobb színjáték, sőt inkább tragikomédia,  ha jobbikosok vagy hatvannégy vármegyések intéznék a közös ügyeket, nálunk pedig a Szlovák Testvériség plusz Slota. De Semjén Zsolt is ígéretes tehetség, ki fog még bontakozni,  csókoltatom a szalonkákat.