Pokolba vezető utak

Barak László | 2011. október 31. - 08:51 | Vélemény
Iveta Radičová otthagyta a pártját szombaton, romantikus költőket idéző ékesszólással kinyilatkoztatva: „nem kísérlek tovább utatokon”.

Így bűnhődi meg Mikuláš Dzurinda pártja, az SDKÚ-DS a kormánybukást. Amelyben kétségtelen a vezetők kollektív bűnrésze. Radičovát beleértve persze, mivel naiv módon azt hitte, tisztességes emberekkel van körülvéve.

Ez akkor is így van, ha a jobbközép kormány kivégzését konkrétan végrehajtó önjelölt hóhért úgy hívják, Richard Sulík. Akiről viszont egyáltalán nem mondható el, hogy a nagy elszabást követően magába szállt volna. Azzal együtt, hogy a kivégzést jelentő parlamenti szavazás után állítólag ott sírt, ahol azt hitte, senki se látja… Hogy aztán igazi mániákusként másnap még nagyobb arccal dalolja el a publikumnak, hogy az euró megmentéséről szóló EU-csúcs tulajdonképpen az ő forgatókönyve szerint zajlott. Vagyis a mentőprojekt az ő és csicskái eurómentőöv elleni csökött, vagy szimplán csak buta fenekedése nélkül nem jöhetett volna létre…

Hát igen, akad egy csomó mániákus vagy éppen kétbalkezes Mekk Elek, akik világmegváltó igehirdetésből élnek. Az ilyeneknek aztán egyáltalán nem derogál akár egy rozsdás lavórban fuldokolva, tengeri gyorsnaszádok rettenthetetlen kapitányának képében tetszelegni…!

Na, ezektől önreflexióra számítani legalább akkora mellélövés, mint például abban reménykedni, hogy Orbán Viktor rádörrent majd a gatyamadzagján himbálózó Berényi Józsefre (MKP-elnök), hogy húzzon ezerrel koalíciót kötni Bugár Béla pártjával, a Híddal. És most már ne nyomassa pártprogramszerűen orrba-szájba, hogy „a MOSZTHÍD azírse magyar párt“…

Apropó Híd. Aligha tagadható, hogy a Híd parlamenti frakciójában is volt három kalóz, akik aktívan közreműködtek a Radičová-kormány hajójának elsüllyesztésében. A Híd parlamenti klubjának OKS-es „vendégjátékosairól“ van szó, akik Sulíkékhoz és az Egyszerű (értsd, primitív) Emberekhez hasonlóan azért rondítottak bele saját kormányuk fészkébe, mert elhitték, hogy egér létükre is úgy képesek dübörögni egy hídon, mint az elefánt... De legalább megkapták érte ők is a magukét. Ahogy kell, ki lettek rúgva a Híd következő választási listájáról. Hiszen öngyilkosjelölt az a párt, amelyik időzített bombákat tárol az éléskamrájában. Ezért nem is volt igazán érthető ezek után, hogy Bugár miért ajánlotta föl az őt és pártját másfél éve bel- és külföldön akkordban mocskoló MKP-s politikusoknak, hogy jelentkezhetnek a Híd választási listájára… Még szerencse, hogy a címzettek megsértődtek ezen (is), és azzal hajították vissza labdát, hogy ne már, hiszen ők meg a szlovákiai magyarok ennél többet érdemelnek. Akiket az istenért sem csapnának be…!

Így hát most már tuti, hogy szó sem lehet Híd-MKP választási koalícióról és MKP-s idegenlégiósokat sem szerződtet a Híd. Vagyis, nem lesznek újra időzített bombák a spájzban...

De hiszen világos volt elejétől fogva, ha egy ilyen szövetség, a pályaszéli naivak, nemzeti alapon acsarkodó tulkok, és a konkrétan érdekelt, jelenleg parlamenten kívüli, vagyis tulajdonképpen munkanélküli politikusok vonatkozó szlogenjeivel szemben egyáltalán nem a szlovákiai magyar emberek érdekében köttetne meg. Hanem azért, hogy minél többen visszalopakodhassanak a parlamentbe. Merthogy ők a „zigazimagyarok, akik – mint eddig is(!) – „majdmegmongyák”! (Aha, és amikor majd az asztalra lesz baszarintva, meg lesz mondva a tuti, a Fico, Slota meg a szlovák nácik valamennyien úgy begazolnak, hogy máris minimum magyar állampolgárságért folyamodnak bandástul…) Meg azért, mert az a pillanatnyilag parlamenti mandátum nélküli nagyságák és nemzetes uraimék, illetve a szlovákiai magyar „szabadságharcosok” rögeszméje, hogy nekik a képviselői mandátum alanyi jogon jár, oszt´ jó napot! Hogy aztán a képviselői mandátum birtokában már azt csináljanak, amit akarnak. Bármi áron! Akárcsak a kormánybuktató fafejek. Akiket Iveta Radičová nagyon helyesen nem kíván tovább kísérni pokolba vezető útjukon…!

Az írás megjelent az Új Szó hétfői számában is.