Sovén szlovák ügynökök ébredése

Barak László | 2011. november 14. - 14:55 | Vélemény
Horthysták a szlovákiai magyar helységnevek, tette közhírré a kulturális minisztérium a kisebbségi (magyar) nyelvű helynévlistát tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban. Merthogy lovas tengerészünk országlása alatt (is) használt magyar helységneveket tartalmaz!

Így megy ez, ha szlovák páciensekhez kerül a bolondokháza kulcsa…! Egyébként, ha magyarok csenték volna el, esetleg egy olyan sületlenségen mantrázna most sértett félként a szlovákság, hogy minden szlovákiai helységnév fasiszta. Mivelhogy a tisói fasiszta állam idején (is) használatosak voltak.

Még szerencse, hogy a hülyeség, az őrültség, mint olyan, csak a valóban hibbantak, meg a csontvelőig sovén tulkok szerint nemzetiségfüggő.

Ezért nem kellene nagyon balhézni a („liberális demokrata”) Richard Sulík (SaS) delegálta kulturális miniszterre, vagyis a tébolydaigazgatóra, Daniel Krajcerre bízott szlovák idültek nemzetébresztésnek szánt gatyaletolása miatt.

Hagyjuk hát a balhét másra. Konkrétan azokra a magyar idültekre, akik épp annyira terheltek, mint szlovák sortársaik. Majd ők elvégzik a piszkos munkát nemzeti és pártalapon is...

Egyébként sokkal szerencsésebb lett volna, legalább is a társadalom általános állapotára nézvést, ha tényleg csak Krajcer szimpla trehánysága miatt születik meg és kerül nyilvánosságra az inkriminált nyilatkozat. Ez esetben ugyanis el lehetett volna intézni az ügyet egy bocsánatkéréssel. Mondjuk, Krajcer fölhívhatta volna telefonon a helynévlista összeállítását elrendelő és felügyelő tudós kollégáját, Rudolf Chmel (Híd) kormányalelnök urat, és közölhette volna vele, hogy a munkáját bepiszkító nemtelen inzultust – őfőméltósága emlegetését – az istenért se vegye komolyan. Ugyanis kizárólag azért történhetett meg, mert az ügyeletes főnéni, teszem azt, éppen menstruált... Vagy simán bealudt szolgálat közben, ezért nem ügyelt kellőképpen a népes pacientúrára...

No, de hagyjuk a jóindulatú ábrándozást, mert az élet mindig fölülírja, vagy inkább leegyszerűsíti a legbonyolultabb összesküvés-elméleteket is. Valószínű, hogy a kulturális tárca Horthy-szakértői Krajcer elődje, a rosszemlékű, sovén Marek Maďarič (Smer-SD) alvó ügynökei közül kerültek ki. Akik szimplán ott lettek felejtve a minisztériumban a kormányváltás után is. És tök mindegy, hogy véletlenül vagy direkt. Bár utóbbi verzióra vall, hogy akkor aktivizálódtak, amikor kellett. Vagyis, amikor a politika faragatlan parasztjai (SaS) okozta kormánybuktát követően úgy ítélték meg, újra itt az idő a magyarfalás központi kampánytémává avatására. Hogy legyen min kérődzenie a szlovák népesség stupid hordáinak, a nemzetféltő uszításra általában fogékony félművelt bunkók tömegének. Akiket szavazatmaximálás céljából szokás szerint jószerével valamennyi szlovák pártpolitikus kiszemelt magának. A legvérmesebb náciktól kezdve a képmutató kvázidemokratákon át, a kváziliberális szalonnacionalistákig bezárólag. Mert az hiszik még mindig, akárcsak a pénznek, a piszkos választási kampánynak sincs szaga…

Az írás megjelent az Új Szó hétfői számában is.