A Gorilla hónalja sem illatos

Csak az újszülöttek meg az analfabéták kedvéért fontos közölni, a szlovák titkosszolgálattól a napokban kiszivárogtatott Gorilla-ügyirat lényege, hogy fel lett találva a melegvíz, avagy ahogy tetszik, a spanyolviasz. Arról szól ugyanis, hogy a hatalom birtokosaival és általában sleppjükben sertepertélő lobbistákkal szemben mindenkor felmerülhet és általában fel is merül az umbulda, a korrupció gyanúja. Magyarán, bizonyos, kizárólag a hatalom birtokosai által biztosítható előnyök fejében felkínált vagy éppen igényelt kenőpénzek elfogadásának gyanúja.

Épp úgy, ahogyan egy szexi bula esetében az a lehetőség, hogy előbb-utóbb meg lesz dugva. Ami ugye egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hatalom valamennyi birtokosa tolvaj és minden szexi bula bárcás vagy amatőr szajha lenne. Akkor sem, ha a klubban azt mesélik róluk…

Egyébként minden nézőpont kérdése. Vagyis attól függ mindenféle végkövetkeztetés pozitív vagy negatív volta, honnét tekintenek bizonyos információkra, milyen nézőpontból értelmezik azokat.

Vegyük például a titkosszolgálati nézőpontot. Az állami titkosszolgálat egyik sarkalatos feladata, hogy titkos, szakzsargonnal szólva, operatív eszközökkel szimatoljon az állami érdekeltségű gazdasági és politikai szereplők után, nem tévednek-e tilosba. A titkosan összegyűjtött vonatkozó információkat aztán annak rendje-módja szerint elemzik, értékelik az efféle melóra szakosodott ügynökök. Hogy abban a pillanatban, amint felmerül a bűncselekmény gyanúja, továbbítsák munkájuk eredményeit az arra illetékes rendőri szerveknek. Amelyek azért vannak fizetve, hogy felderítsék a bűncselekményeket és bírósági szakaszba tereljék azokat a bűnelkövetőkkel együtt. A többi a politikusokhoz, a titkosszolgákhoz és a zsarukhoz hasonlóan az adófizetők pénzéből fenntartott független bíróságok dolga. Mármint az ítélkezés pro vagy kontra!

Ilyennek kellene lennie a normális nézőpontnak. Ha tehát minden így történik, vagyis szakavatottan, pártatlanul és függetlenül az aktuális hatalomtól, akkor bingó. Ha pedig nem, mert, ahogyan a politikusokkal, a holdudvarukba tartozó lobbistákkal, úgy a titkosszolgálat ügynökeivel, a zsarukkal, meg a bírákkal szemben is felmerül és megvalósul a korrupció gyanúja, akkor gáz van.  Vagyis szájszélig ér a budi tartalma az egész provincián. A családi körtől kezdve a köztársasági elnöki palotáig bezárólag…

Utóbbi snassz helyzet akkor áll elő, ha a titkosszolgálati ügynökök, rendőrök, bírák ugyanúgy pénzzé teszik az általuk összegyűjtött információkat, mint azok a politikusok, lobbisták, akikkel szemben az ilyen cselekmények gyanúja felmerül. Vagy éppen bebizonyosodik.

Így aztán ott is vagyunk, ahol a part szakad.

A szartengeren akkor támad cunami, ha a titkosszolgálatok illetékesei, a rendelkezésükre álló információkat a saját érdekeik szerint manipulálják. Azaz fabulálnak és az így előállított pletykákat teszik pénzzé. Vagyis haszonszerzés céljából olyan sztorikat kreálnak az általuk operatív eszközökkel megszerzett információkból, amelyek a hatalomgyakorlók bizonyos köreire nézvést kompromittálóak. Ellenfeleik számára pedig aranyat érnek…

Ilyen esetekben kétféle módon hajtható be az arany, vagyis a kenőpénz:

Például, ahogy a revolverpublicisták teszik: Megír a revolverpublicista egy bizonyos személy, csoport számára kínos információkat tartalmazó cikket, hogy első lépésben elolvastassa azt az érintettekkel. Akikkel egyszersmind közli, mennyibe kerül az, hogy a cikk el lesz süllyesztve, azaz nem jelenik meg. Ha nem perkálnak, megkeresi a fazon az általa megzsaroltak ellenfeleit, hogy azok fizessenek…

Szodoma és Gomora? Naná, de az ember ugye ettől számtalan még nagyobb disznóságot képes kitalálni…

Mármost minden ellenkező előjelű feltételezéssel szemben jó tudni, a fenti eszmefuttatás lényege távolról sem az, hogy az ember cinikus módon a hatvanas évek rendkívül szimpatikus, szerethetően esetlen és jóságos,  Magilla Gorilla néven közismert rajzfilmhős sztorijává szelídítse a büdös Gorilla-affért. Amelyet nyilván egy állatgondozó fedőnevű titkosszolga szellőztetett meg...

De vigyázat, az a következtetés is hibás, hogy semmi sem az, aminek látszik!

Mindössze az volt itt a szándék, hogy a Gorilla hónaljába is belássanak, beszagolhassanak azok, akik fel(b)eültek a cirkuszi nézőtérre, hogy élvezkedjenek a Gorilla-affér című mutatványon. Ahelyett, hogy  belegondoljanak, azokon kívül, akik névvel szerepelnek benne, kiknek és miért árthat még? No és kik, hogyan profitálhatnak belőle leginkább? Meg miért éppen most, konkrétan a parlamenti választások kampányidőszakában lett műsorra tűzve? Ha bizonyíthatóan bűnös valaki, miért nem került rács mögé idejekorán? Ha pedig csak feltételezhetően bűnös, ildomos-e fölötte ítélkezni a vonatkozó bizonyítás híján?

Mert hiszen ugye nem lehet igaz, hogy a hatalom valamennyi birtokosa, meg/vagy minden titkosszolgálati ügynök sunyi tolvaj. Ahogyan nem minden szexi bula bárcás vagy amatőr szajha…!