A faképnél hagyott Matovič, avagy „Átdobták a szart a kerítésen“

Barak László | 2012. február 7. - 18:25 | Vélemény

Szlovákiában nem egyedi eset, hogy egy pácienshez kerül a bolondokháza kulcsa. Az viszont nyilván világcsúcsnak számít, hogy a szóban forgó bolond kedvéért önként bújnak kényszerzubbonyba az ápoltak látogatói.

Hát nem ezt tették azok a „személyiségek” huszonnégyen, akik az „Egyszerű Ember”, Igor Matovič „pártjának” választási listájához csatlakoztak? De most már baszhatják! Mert a lúzerségük akkor is rajtuk marad, mint a ragya, ha sikerült is onnét kitörniük. Lásd, Péter Zajac az egyik konzervatív „személyiség” rinyálását a Matovič által elemésztett „közös gyermek“ teteme fölött. Ahelyett, hogy kiállt volna a kirakatba és beismerte volna, senki sem tökéletes, néha még ő sem…

Egy olyan senki persze, mint amilyen Igor Matovič, soha nem képzelhette volna magát valakinek – vitézkötésnek a kutyafaszán – ha nem akad Szlovákiában annyi választójoggal bíró idült kretén, akik 2010 nyarán parlamenti képviselővé választották őt. Csak azért, mert mondjuk, ugyanaz volt a legkedvesebb nótája, mint nekik. Konkrétan az „átdobták a szart a kerítésen” kezdetű…

Ne legyünk azonban igazságtalanok, mert egy ilyen projekt önerőből soha nem jöhetett volna létre… Ha ugyanis nem találkozik Matovič annak idején azzal a már ránézésre szárnyaszegett, sánta, ám annál hiúbb hátsó udvari gácsérral, Richard Sulíkkal, aki azt hitte magáról, hogy SaS, nyilván eszébe sem jut otthagyni a kaptafát. Vagyis azt a hirdetési nyomtatványt, amelyből ő maga is megtollasodott. Csak azért, mert ebben a nyomtatványban bagóért hirdethették portékáikat – a gyógyító csodalámpától a falra mászó fogkeféig – azok az ún. vállalkozók, akik a komoly reklámhordozókat legfeljebb olyan messziről ugatják máig, mint kutya a Holdat. No, de hagyjuk a kalózmarketinget, mert az egyébként egy másik mise tárgya.

Ott tartottunk, hogyha Richard Sulík hiúságból, úri jókedvében, avagy valamilyen egyelőre ismeretlen egyéb okból kifolyólag nem alapít pártot Szabadság és Szolidaritás (SaS) védjeggyel, Igor Matovičból talán soha nem válik közéleti potentát. Vagyis olyan bohóc, aki potentátnak hiszi magát, bármit lát is a buditükörben reggelente. És akkor mostan parlamenti választás sem lenne ám! És nincsen kormánybukta! Merthogy meg sem alakul! A megbízott kormányfőt tehát most nem Iveta Radičovának hívnák, hanem Robert Ficónak. Ahogyan az az előrehozott választások napja, március 10-e után lesz…

Dehát, ha a volna ott nem lett volna, akár egy trolibuszból, esetleg Gorillából is lehetett volna ebben az országban köztárasági elnök. És bárhol másutt is Úgyhogy így…

Tanulság nincsen! Esetleg azon lehetne most elgondolkodni – de egyébként nem muszáj –, tényleg a diktatórikus rezsimeket felváltó parlamentáris, képviseleti demokrácia, vagyis a rendszer-e az okozója, hogy a választójoggal bírók folyamatosan és nyakló nélkül idiótákat, szélhámosokat és elvetemült gazemberek is megbíznak a maguk képviseletével…?