A hasznos csalók

Ján Richter a diploma- és plágiumbotrányba keveredett szlovák munkaügyi miniszter teljes egészében élvezi főnöke, Robert Fico bizalmát. Mivel a kormányfő szerint „rendkívül felelős szociális jellegű döntések várnak rá rendkívüli szociális érzékenységű miniszterként”. Különben is mit ugrálnak az ellenzéki sajtómunkások, hogy Richter kétes körülmények között szerzett alapdiplomát. Jogi doktori diplomamunkájában meg legalább tíz esetben úgy idézett a Polgári Törvénykönyvből, hogy az idézeteket feltüntette volna a felhasznált irodalmat regisztráló szakaszban …

Hát igen, ismerős a szöveg. Schmitt Pál is rendkívüli izé, az emberek embere volt. Egy olimpiai bajnok, aki rendkívül szereti a magyar nyelvet, még, ha néhanap pontos j-vel írja is a hülyét. Kisdoktori dolgozatát csont nélkül lopta? Államfőként sérthetetlen volt – és kész. Hiába ordított róla, hogy egy üresfejű, jó időkben, jó helyeken sertepertélni képes törtető. Egy ügyeskedő karrierista. Ugassanak csak miatta holmi nyikhaj sajtómunkások (copyright: Kövér László, a magyar parlament elnöke), úgysem hallatszanak az égig…

Mondja még valaki ezek után, hogy némelyik posztkommunista térségben hatalmat birtokló politikus nem mind egyforma hatalombitorló. Akkor is, ha Fico pártfogoltja plágiumgyanújának végkifejlete, vagyis annak bizonyítása előtt sajnálta le a sajtót, Kövér meg a média által leleplezett csicska, a hasznos csaló kényszerű elsunnyogása után minősítette nyikhajnak a sajtómunkásokat.

Nem és nem felejtenek, de nem is tanulnak ezek a tahók. Pedig mindkét politikai klán – értsd a Fico-féle Smer-SD és az Orbán Viktor vezérelte Fidesz – megtapasztalhatta már: a hazudozás, a szerecsenmosdatás, a kivagyi vagdalkozás, a sajtó elleni háborúskodás előbb-utóbb a bukás zsákutcájába vezetnek. Ha mégoly gigantikus giccsparádé szolgálja is az intézményes képmutatást. Ha bármekkora hévvel ugrálnak is bele a nagybőgőbe a nemzetmentő, illetve a szociális, és egyéb gagyi lózungok jegyében… Előbb-utóbb úgyis leesik a tátott szájú csürhének, hogy csalás és ámítás áldozatai. És hogy a demagóg sóderrel épp annyira lehet jóllakni, mint a kincstári falvédőkre festett gőzölgő gulyáslevessel. A vásári komédiában szarvasbika-jelmezben alakoskodó pojácák istenítésétől meg korántsem lesz fickósabb az elhasznált férfiember, esetleg a komplexusai fokozódnak...

A vezért játszó akarnokok azonban mindig csak a mának élnek. Ezért vonzzák például a csalás, lopás gyanújába keveredett udvaroncokat is. Azért élvezi Fico feltétlen bizalmát Richter, a „gyorstalpalt jogi doktor”, mert hasznos. Hiszen feltétlenül a kormányfő érdekeihez igazodik majd. Ha pedig netán mégis meginogna, elő lehet venni kétes körülmények között kijárt diplomáját. Vagyis bármikor meg lehet zsarolni. Hogy tartsa a lépést meg a pofáját.

Az írás megjelent az Új Szó hétfői számában is.