Jól állunk! Vagy mégsem?
Figyelem, jó hírek következnek. Vagy rosszak. Ami egyébként, mármint, hogy mi a jó és mi a rossz, általában nézőpont kérdése.
Konkrétan arról van szó, hogy a Magyar Koalíció Pártja belátható időn belül Magyar Közösség Pártjává válik. Legalábbis ezt lebegteti a pártpropaganda.
Szinte ezzel a lebegtetéssel egy időben tudhatta meg a közvélemény azt is Berényi Józseftől, az MKP elnökétől, hogy a „110 ezer szlovákiai magyar nemzetiségű polgár érdekeit képviselő“ párt nevében levelet írt Robert Fico kormányfőnek. A levél a majdani kormánybiztos leendő jogköreit érintő javaslatokat tartalmazza. A kéréssel együtt, hogy a címzett respektálja azokat.
A vonatkozó pártelnöki bejelentésből viszont az is kiderült, Berényiék a majdani kisebbségi kormánybiztost tulajdonképpen egy kirakatbábunak, sőt, egy „ketrecben tartott fogatlan oroszlánnak” vélik.
Talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy kibékíthetetlen ellentét ágaskodik Berényiék tette és rizsája között. Mert ugye, minek leveleznek az államhatalommal egy olyan kisebbségi kormánybiztos hatásköreiről, akit eleve „ketrecbe zárt fogatlan oroszlánnak” minősítenek?
Legyünk azonban pozitívak: A Magyar Közösség Pártjává avanzsálás jó hír, mert úgy tűnik, végre letettek az MKP politikusai arról, hogy orrba-szájba, a teljes szlovákiai magyarság nevében nyilvánuljanak meg. A kampányprédikációktól kezdve a titkos és nyilvános agymosási szeánszokon át a csíksomlyói búcsújárásig bezárólag. Elvégre elnökük deklarálta: a Magyar Közösség Pártja annak a 110 ezres közösségnek a pártja, amelytől a legutóbbi parlamenti választásokon politikusai a voksokat kapták. Más tészta, hogy ezek a voksok édes kevésnek bizonyultak a parlamentbe jutásukhoz.
Jó hír továbbá, hogy az MKP parlamenten kívüli egyletként is kész együttműködni Robert Fico kormányával. Ellenkező esetben ugyan miért írtak volna levelet neki arról, hogy milyen hatáskörökkel kellene megpakolnia a kormány egyik hivatalnokát, a majdani kisebbségi kormánybiztost?
Annak ellenére is jónak tarthatók ezek a hírek, hogy az MKP politikusai közben folytatják magának a kisebbségi kormánybiztosi intézményének a bagatellizálását. Bár lássuk be, parlamenten kívülről azért minimum ennyit kénytelenek megtenni. Ugyanezért ekézik majd egészen biztosan ugyanígy a kormánybiztos személyét, meg mumusukat, a Hídat is. Főként, ha tényleg az MKP-val szemben parlamentbe jutott Híd jelöli majd a kisebbségi kormánybiztost.
Világos tehát, egyáltalán nincsen irigylésre méltó helyzetben az MKP sem. A klasszikussal szólva ugyanis egyszerre kellene kint s bent is egeret fognia. Mármint eredményesen kellene politizálnia. Vagyis riválisához, a Hídhoz hasonlóan a Fico-kormánnyal szemben kellene választói érdekeit érvényesítenie. Jobb helyzetben viszont talán azért van a Fico-kormánnyal kisebbségi ügyekben úgyszintén együttműködésre kész Hídnál, mert míg az MKP hatékony politikai eszközöket nélkülöző politikusain „csak“ szavazóbázisuk, a 110 ezres közösség kérheti számon érdekei érvényesítését, addig a Hídnak parlamenti pártként valamennyi Szlovákiában élő kisebbség, köztük a legnépesebb, a magyar érdekeit kell majd képviselnie. És a politikusaitól csak részben függő lehetőségekkel élve kielégítenie.
Ez a hír viszont azért lehet jó, mert ha a Hídnak legalább részben sikerül eredményeket produkálnia, azokból leginkább Szlovákia valamennyi kisebbségi sorban élő polgára – köztük mintegy félmilliónyi magyar (!) – profitál majd. Az MKP által felvállalt 110 ezres magyar közösséggel együtt persze...
Most már csak tényleg azt kell eldönteni, jó hír-e ez, avagy rossz.
Az írás az Új Szó hétfői számában is olvasható.
