Képmutatás – kép nem mutatás
Nem tudom, vannak-e határai az álszentségnek és a képmutatásnak. Azt sem, hogy e két viselkedés mennyire képes kiszolgálni populista politikusokat. Bizonyára mérhető valahogy a többségi igényekhez való igazodás, és az is, mekkora kisebbségi igénynél válik kontraproduktívvá a többségi elvárások kiszolgálása. De ha esetleg mégsem létezne ésszerű határ, akkor majd a világ – ha nem is feltétlenül jó vagy sokkal jobb – felmaradó részének gyakorlata húz egy pragmatikusan akceptálható vonalat.
A szlovák kultuszminiszter két okosságot is kiagyalt.
Ad 1: elsajátítja, javított formában applikálja saját neve alatt a kereszténydemokratának elkönyvelt Jana Žitňanská törvényjavaslatát. Látásmód kérdése, ha nem akarunk vulgárisak lenni, úgy fogalmazhatunk: magáévá teszi. Aminek egyenes következménye, hogy nem csupán meg..., hanem el... is. Nem mintha az eredeti javaslat jó lett volna valamire... Inkább csak a szándék értékelhető, ha mindenáron hinni akarunk benne.
Ad 2: Törvényi hatáskörből miniszteri rendelet szintjére utalná a szabályozást. Értsd: azt tesz, amikor és amit akar. A választói igényeknek vagy valamely lobbi érdekének megfelelően. Miközben saját kezében összpontosít annyi hatalmat, amennyi saját, tévék általi imázsépítéséhez éppen kellhet. Ennek jegyében a minisztérium Jozef Bednár személyében békeharc-üzenetet is küldött a csatornáknak, s diszkrétnek nem minősíthető módon öncenzúrára („önreflexióra”) szólította fel őket.
Látni, hogy még mindig egészen jól ismeri Maďarič a tévés világ belső viszonyait és logikáját (valaha a köztévé forgatókönyvírója volt). És bizonyára átkacsintott a szomszédhoz.
A szabályozás tárgya a korhatárkarikák meghatározása és a közvetítés idejének napszakokra való beosztása. Jelesül a 15-ös karikával ellátott műsorok este 8 óra utánra kerülnének.
Kérdés, mit eredményezne a változás. Tisztelet egyes kivételnek tekinthető műsoroknak – a köztévé színvonala mellé, a nézhetetlenség szintjére züllesztené a kereskedelmi tévék programstruktúráját. Nem mintha az jó lenne, de a köztévével összehasonlítva ugyebár azonosítható a félszemű király... Hiába 15-ös karika jelzi a korhatárt, tudjuk, hogy a 15 óvatosságból már ma is inkább csak 8-9-et jelent... Magyarán az alsó tagozatos (vagy azok fejlődési szintjén megrekedt) nézőkön kívül nappal senki sem kapcsolná be a készüléket. Ma sem nagyon érdemes, nincs is rá idő... Dehát akkor teljesen meg lehetne szüntetni... Csak tudnám, mi lesz a vértől csöpögő híradókkal?
Ha valaki azt hiszi a képmutatás jegyében, hogy ezzel az intézkedéssel eztán jól meg lesznek védve a gyerkőcök az erőszak és a szex (számukra szintén erőszak... szegények...) látványától, s ennek köszönhetően egy csapásra erkölcsös, istenhívő, szociálisan gondolkodó, szófogadó állampolgár válhat majd belőlük, akkor csak higgye! Úgy kell neki.
Ehhez ugyanis még az sem lenne elég, hogyha tévénézés idején kívül a pulyák szemébe ólmot, fülébe vallásos mozgalmi dalokat öntetének, s teljesen elszigetelnék őket a valóságtól. Utóbbi már Iránban és a szarabbik Koreában sem sikerül maradéktalanul a mocskos 21. században.
Legföljebb később szembesül a jövő nemzedéke a világ nyomorával. Vagy mondjuk a haveroktól, a netről. Netán egy külföldi, szabadon fogható tévécsatornáról. Vagy abból a sajtótermékből, amely majd beszámol a tévékre kirótt bírságokról, amiért azok elfelejtették cenzúrázni pl. egy-egy gyermekműsorban megjelenő tinisztár ordas ringyóktól hemzsegő klipjét. Vagy bármi mást. Ma, amikor már minden hétéves tisztában van azzal, hogy Piroskát a Farkas nem megette, hanem. Aztán pedig a nagymamát is. És hogy a szűz királykisasszonyokat mi célból rabolják el a sárkányok... és a hercegek mi célból mentik meg ugyanolyan módszerekkel és pózokban. Meg persze, hogy akit egyszer-kétszer megölnek, az nem énekel tovább romantikus musicaláriát a szerelemről, hanem igenis meghal, de minimum vérzik, ha megfelelő szögben áll ki a fejéből a kisbalta vagy a szlovák törvényhozás paragrafusai.
Na persze apaként én sem szerettem, ha a gyerekeim olyasmit néztek, ami nem való nekik. Erre találták fel – az egyébként kissé nevetséges – gyerekzárat. Meg a főkapcsolót. És a szülői felelősséget (...kikapcsolod, nyomás olvasni...). Anélkül tudniillik az összes miniszteri rendeletre magasról tesznek a purdék. Mert ugyebár nem apjuk nekik a miniszter. Csak egy mozgóképet nem mutató képmutató...
