Nekünk Matolcsy kell

Széky János | 2012. november 16. - 19:48 | Vélemény

Nem, Viktor, nehogy meneszd a gazdasági és agysebészeti miniszteredet. El ne hidd, hogy az egész ország csak úgy spontánul röhög (sírva) Matolcsy Györgyön, amiért egy manifeszt idióta. Nem, nem az, hanem egy zseni, és azért röhögnek rajt, mert a nyugati felforgató központokból irányított liberálbolseviki bulvársajtó direkte lejáratja a zseniket, ha magyarok. Főleg a fiatalon pöttyös seggűeket.

Nem értem, komolyan, mi a mulatság tárgya. „Az ázsiai származásra büszkének kell lennünk. Gyermekeink fenekén az első hat hétben százból harminc esetben kis piros pont van. Pont, mint a japán gyermekeknek. Ezt nekem japán tudósok mondták” – fogalmazott Matolcsynk, mint azt az Indextől megtudhatjuk. Ebből mi más derülhetne ki, mint hogy a) tisztában van a magyarság etnogenezisével, b) tisztában van ennek és a követendő gazdaságpolitikának a kapcsolatával, c) kisujjában van a humángenetika, d) japán természettudósokkal szokott konzultálni, csak úgy rutinból. Az utolsó magyar polihisztor, nem vitás. Hát ki érdemelné meg jobban, Viktor, hogy rábízd a magyar nemzetgazdaságot, tokkal, vonóval, költségvetéssel, államháztartással?

Például már az elmúltnyolcév legmélyén, 2004-ben leleplezte, hogy az 1956-os forradalmat „valószínűleg az Államvédelmi Hatóság készítette elő, szervezte és próbálta érdekei szerint felhasználni” – már ebből láthattad, hogy nem holmi paranoid amatőrrel van dolgod, hanem olyan emberrel, aki jobban ismeri a magyar történelmet a történészeknél, és átlát minden szitán. Egy látnok, előre- és visszamenőleg. Hát ki érdemelné meg nála inkább, hogy jobbkezednek válaszd?

Hinned kell Matolcsynak minden körülmények között, ez a magyar jövő záloga. Milyen jól tetted például, amikor elhitted neki, hogy az eladósodásból nem lehet nagy baj, és ha te kormányra kerülsz, Brüsszel hagyja méretesre nőni a hiányt. Ha mégsem hagyja, felejtsd el, és hidd el neki, hogy minden baj oka az eladósodás, amibe az elődeid verték az országod, ezért kezd zsugorodni vészesen a gazdaság uralkodásod harmadik évében.

Hidd el neki továbbá, hogy mások nyugdíjcélú megtakarításának eltulajdonítása – potom tízmilliárd euró értékben – az adósságcsökkentésnek nemhogy nemzetközileg elfogadott, hanem egyenesen példamutató módja, Brüsszel tapsolni fog hozzá. Ha mégse tapsol, hidd el a Növekedéskutató Intézet egykori ügyvezető javasemberének, hogy Brüsszel az akadékoskodás kedvéért akadékoskodik, kákán keresi a csomót, és noha nem áll szóba növekedéskutató jobbkezeddel, dehogy azt akarja, hogy küldd el őt a csudába, és menj magad is utána.

Nem, kedves Orbán Viktor, eszedbe ne jusson leváltani Matolcsy Györgyöt. Ha mégis jónak látsz valami kádermozgatást – tudod, nagy keleti barátod bálványozott elnöke, bizonyos Mao is ezt ajánlotta, összevissza kell rakosgatni a funkcikat, nehogy eltespedjenek –, szóval ha új tisztségbe akarod tenni, nevezd ki jegybankelnöknek, mondjuk huszonöt évre, nehogy az esetleges utódaid kisebb formátumú zseniben gondolkodjanak.

Igen, kedves Viktor, ez a kiváló, sokoldalú tudós a Nemzeti Bank elnöki székében még hasznosabb lehet, mint csúcsminiszterként. Erre az emberre kell bízni az ország devizatartalékait, hadd költhesd most már nyugodtan árokásatásra és -betemetésre, kastélyvásárlásra, botlábú focicsapatokra, díszburkolatokra, termálfürdőkre, hányós kiscsajokkal honvágyat kelteni akaró agitprop filmekre, emberi áron eladhatatlan biomangalicakolbászra, baráti részvénytársaságokra, mittudomén.

(Hátsó gondolat, ezt már ne olvasd el, kedves Viktor. Akár meghagyod Matolcsyt gazdasági csúcsminiszternek, akár megteszed a Nemzeti Bank elnökének - minden perccel, amit hivatalban tölt, közelebb kerül a nem vértelen összeomlás. A mulya ellenzék képtelen volna megbuktatni téged. De ha nem hiszed el, hogy Matolcsy egy holdkóros dilettáns, hanem bízol a szakértelmében, és kitartasz mellette, akkor fájdalmasan ugyan, de viszonylag hamar túllehetünk ezen.)

A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.