A magyar kapitalizmus logikája

Szerbhorváth György | 2012. december 10. - 11:40 | Vélemény

„Az emberek csak azt veszik, ami a legszükségesebb. Cigit, sört, meg egységet a mobiljukra.”

A magyar kormány unortodox tervei szerint szerepel, hogy ezentúl interneten kapjuk a gázt, és házipálinkában fizethetjük az adót.

Vagy valami hasonló, az isten sem tud már elmenni ezeken.

A minap elmentem a postára, hogy befizessem a NAV-nak (az APEH utódjának) az elveszett munkajogi perem utáni költségeket, amit rám vertek. Már nagyon vártam a számlát, hisz fél éve zajlott le a per, nos, a hiper-szuper magyar bíróságnak eddig tartott kiküldeni a csekket és a formanyomtatványt, amely másról sem szól, mint hogy ha nem fizetek időben, miképp fogok ráfaragni kamatostul. Amúgy a levél is vagy két hétig utazott.

A postán rájöttem arra is, miért. Mert a Magyar Posta minden mással foglalkozik, csak azzal nem, ami miatt postának hívják. Eddig is mindenki ki volt rájuk akadva – például az elviselhetetlen hőségre, amit télen maguknak produkálnak a postások. Nem én vagyok az egyetlen, aki elgondolkodott azon, hány nyugdíjas néni kapott tüdőgyulladást, miután átforrósodva bundájában a várakozás közepette kilépett a hidegbe. De ez nem hungaricum: a hivatalok mindenütt úgy működnek, hogy az ott dolgozók akkor is rövid ujjú ingben lehessenek, ha kinn dübörögnek a mínuszok, mint mostanság. Egyébként Mikulás napján jártam a postán, az egyik hölgy fején két piros szarv virított, jelezvén, vevők ők a viccre.

Ahogyan mi is azért megyünk szerintük a postára, hogy vegyünk ezt-azt. Eddig is zsibvásárra hasonlított egyik-másik posta, és a levélfelvétel és a csekkbefizetés érdekelte őket a legkevésbé: ellenben lehet mindenféle szerencsejátékot befizetni, autóbiztosítást kötni, a vitrinekben meg gyerekjátékok és -könyvek kínálják magukat, vagy épp egy-egy százas papírzsepi, mint a Kálvin téri postán.

De a Rákóczi térin újítottak. Nem vetődök oda sűrűn, de láttam, ott is kapható ajándék, ez meg az. Ám most tágra meredtek a pupilláim, és ehhez nem kellett drogoznom: mivel a posta elég nagy, hát kész áruházat nyitottak a közepén. Kapható itt írószer, mosószer, mindenféle szer, de ha várakozás közben megéheznénk-megszomjaznánk, édesség és üdítő közül is választhatunk. Viszont ha fogyasztanánk, ahhoz előbb a pulthoz kéne jutnunk, ott lehet kérni s fizetni – de oda a hagyományos postai szolgáltatások igénybe vételével lehet csak odaférkőzni. Ha húztunk sorszámot – ott viszont, értelemszerűen, nincs olyan opció, hogy üdítőt vagy csokit kérnénk, plusz két kiló mosóport.

A posta, mint általában mindenütt a világon, állami monopólium. Arra van kitalálva, amire. De hát ezek szerint nem rentábilis, ha már csokit és lottószelvényt kell árulniuk (és nem értjük, a Szerencsejáték Zrt. miért nem viszi ki a postát?). A magyar kormány újabb és újabb ötleteit hallván azonban nem lehet kétségünk afelől, hogy közeleg az idő, amikor a jó kis postán vehetjük majd meg a cigit és a négycentnyi napindítót – amúgy nem lenne ez újdonság, anno minden faluban egy bolt volt (sőt, van), ami egyben kocsma, posta és minden más funkciót is ellátott. Tehát: vissza a régi szép időkbe. S a magyar állam, íme, az államosításban látja mindenre a megoldást, hisz – mint tudjuk – ezentúl kijelölt helyeken vehetjük meg a dohányt, de így lesz ez a 20 százaléknál (avagy foknál) erősebb alkoholos italokkal is. Fogadni merek rá (persze kérdés, hol? – a postán? a trafikban vagy a háziorvosomnál?, vagy mégis a lottózóban?), hogy egy csomó pia majd 19,9 fokos lesz.

Mindez persze idétlen viccelődésnek tűnhet. De sajnos nem az. Mert a múlt hét nagy eseménye volt, hogy kormányunk és pártunk bejelentette, számításaik szerint a gáz és az áram árát 10 százalékkal csökkenteni kell, mert szerintük ez így jogos. Ki nem szarja le, hogy az áram- és gázszolgáltatók profitorientált cégek – hát ne legyenek azok e szép magyar hazában! Hisz a profit a kapitalista ősbűn. A kommunizmus után a kommunizmus következik, olvasták ki Marxból, és rossznyelvek szerint mindez arra megy ki, hogy tönkrevágják az energiacégeket. És ha azok bekrepáltak, jön az állam (a Fidesz), és szépen államosítja őket.

Mert rájöttek, szép-szép az, hogy a dohányt csak fideszes trafikosok árusíthatják, még szebb, hogy a pálinkát is, de annyi eszük csak van, hogy kiszámolták, a gázban és áramban mégiscsak több zsé van. Ráadásul ezek nélkül élni is nehéz – tehát kereslet mindig lesz rá, igaz, cigire meg lőrére is. Meg a mobilra, ami után már szintén pluszban adózhatunk.

Minderről meg az jut eszembe, amit nemrég az egyik szerb tévéműsorban láttam. Az újságíró azután érdeklődött a trafikosnál, mennyire esett vissza a kereslet a válság okán. Amire a trafikos nemes egyszerűséggel így válaszolt: „Az emberek csak azt veszik, ami a legszükségesebb. Cigit, sört, meg egységet a mobiljukra.