Magyar lúzer a mennybe megy

Amikor megkérdezték Orbán Viktort, mit üzen a tüntető diákoknak, impozáns listában foglalta össze, milyen munkasikereket aratott a kormány máris a héten. Megnyugtatta a fiatalokat, hogy gondjuk-bajuk aranyvasárnapig le lesz rendezve.

Idézem: „Erős hetünk van. Hétfőn megcsináltuk a költségvetést, szerdán pedig a gáz-, távfűtés- és villamosáram-árcsökkentést, csütörtökön megoldottuk a jövő évi minimálbért, és a hét végéig megoldjuk a felsőoktatási reformot is.” A keddet abszolút érthetetlen okból kihagyta, pedig arra is jutott egy történelmi diadal. Ekkor jelent meg a kormányrendelet, mely szerint: „A Kormány a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása céljából, a nemzeti összetartozás erősítése, a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata érdekében, az egyes állami feladatok ellátására létrehozza a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet."

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet elnök vezeti, közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt áll. Kereken száz munkatársa lesz, ezek a Miniszterelnökség dolgozói. A kutatóintézetnek alapító okirata még nincs, alkalmazottai még nincsenek, ám Orbán Viktor – „rendkívüli kormányzati intézkedés” cím alatt az év hátralévő három hetére máris százmillió forintot bocsát az intézet rendelkezésére a költségvetésből. Ami pedig jövő évi büdzséjét illeti, az aránylagosan nagyobb lesz, de nem tudjuk, mekkora, mert a 2013-as költségvetés törvényjavaslatát most fogják még módosítani a kedvéért.

Látszik a tervszerűség és a megfontoltság.  Ilyen a magyar.

Természetesen semmilyen intézkedés nem késő és nem drága, ha a magyarság jövője a tét, és lehet ugyan, hogy a rendelt nyilvánosságra hozatalát kicsit feszítetten ütemezték, de az átgondoltságot mutatja, hogy már októberben eldőlt, kire bízzák ezt a roppant feladatot a hozzá méltó roppant összegekkel együtt.

Nem másra, mint Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármesterre. Az ő nevét a Nyírő József hamvai körüli felfordulás kapcsán ismerte meg a szélesebb anyaországi nagyközönség, bár akit régebben foglalkoztatnak a külhoni magyarság dolgai, az már régebben tisztában lehetett emberi, politikusi és tudományos nagyságával. A linkre kattintva frappáns összefoglalás olvasható nemkorrupciós nemügyeiről, amelyektől nemzengett a Kárpát-medence.

De ha csak a Nyirő-ügyet nézzük: bámulatos teljesítmény. 2008-ban Szász Jenő elveszítette a polgármester-választást, 2012-ben újra meg akarta nyerni. Ennek érdekében nekilátott, hogy megszervezze azt, ami szerinte a helyi választók szemében kedvessé teheti: az írónak nem rossz, politikusnak iszonyatos Nyírő József szülőföldjén való újratemetését. A következő nettó eredménnyel:

– Váratlan kultúrpolitikai vihart kavart az amúgy is zaklatott anyaországban, elérve, hogy a kulturális kormányzat – csakis a „liberálisok” bosszantására, semmi más céllal – beszuszakolja Nyírőt az iskolai tantervbe, holott az irodalmi kánon és a közoktatás is kiválóan megvolt eddig nélküle. (Fiamnak már tananyag lesz. Ilyenkor arról mesélek neki, hogy annak idején Illés Béla is kötelező olvasmány volt. Túléltük.)

– Hozzájárult ahhoz a külföldön terjedő benyomáshoz, hogy Magyarországon a nácizmus rehabilitációja – folyik. (Nem folyik, vagy nem úgy, de az ország hitelének rontásáért némelyeknek semmi sem drága. Nem azoknak, akiket a kormány ezzel vádol.)

– Legnagyobb magyarországi hívét és támogatóját, Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, aki mindig minden kívánságára pattan, ám akitől – a néhai Nyírővel ellentétben – minden antiszemitizmus és nyilasszimpátia távol áll, Szász Jenő e manőverrel nemkívánatos személlyé tette Izraelben, némi diplomáciai feszültséget szítva a két ország között.

– Bár a kormányzati berkekben megszokott bizánci praktikákra nincs rálátásunk, erősen gyanítjuk, hogy valami módon hozzájárult a tragikus bohócszerepet vállaló – vagy bohócszerepbe kényszerült – Szőcs Géza kulturális államtitkár távozásához is.

– Ezek után Szász Jenő nem egyszerűen, hanem piszokul elvesztette a polgármester-választást.

– Pártja pedig, a fideszes támogatással az RMDSZ ellenében létrehozott Magyar Polgári Párt úgy összeomlott, hogy még a Fidesz is levette róla a kezét, a decemberi parlamenti választásokon már nem is indult.

Szász októberben így nyilatkozott: „az a dolgunk, hogy mélyre ássunk, mérjük fel objektívan a magyarság állapotát, felhasználva és rendszerezve az eddig felhalmozott ismereteket, hogy legyen egy olyan leltár, amelynek alapján akár tudományos alapon meg lehet tervezni a magyar jövőt”.

Semmi kétség, hogy a magyar jövő tudományos megtervezésének objektív és módszeres előkészítésére ő a legalkalmasabb. Kinevezése a Miniszterelnök Úr tájékozottságát, jövőbe látását, emberismeretét, hazafiságát, tudományos, kulturális és gazdasági érzékét dicséri.

Amíg a miniszterelnöki keretből futja, bízhatunk benne, hogy a jövőben minden magyar olyan lesz, mint Szász Jenő. Addig is a balsors meg a tépés utáni pár sort ki lehetne húzni a Himnuszból.

Végjegyzet: mielőtt valaki belém köt, miszerint még azt se tudom, hogy a Nyírő nevet rövid i-vel kell írni, csatolom a szakvéleményt.

A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.