Keresztényszezon

Szerbhorváth György | 2012. december 24. - 10:31 | Vélemény

Karácsony van, mennek a nagy keresztény dumák. Kár, hogy a megélhetési keresztények szájából.

Naná, ki más is járna élen a keresztény lózungok felmondásában, mint minden magyar és keresztény legnagyobbja, aki húsz éve még gyökeresen más húrokat pöngetett, és párttársaival kiröhögte a magyar és keresztény érzelmű embereket. De hát most ebből tud megélni és hatalmon lenni (még).

Persze, kitalálták, Orbán Viktorról van szó. Aki a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című szélsőjobbos, radikális nemzeti fecsegőjében most azt fejtegette, hogy a válságból úgy lehet kimászni, ha Európa visszanyúl keresztény gyökereihez. Merthogy a kereszténység a cselekvés kultúrája, osztán "spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett" Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie. Értjük, értjük. De azért várjuk a boszorkányégetéseket is, az is keresztény gyökér.

Jut is eszembe, a minap levelet hozott a postás. Igen, kitalálták, maga a nagy ember küldte, s ecsetelte benne színes papírosokon, hogy megmentettek milliónyi munkahelyet. És íme, vissza lett adva a munka becsülete, és itt lesz már a Kánaán. Számomra a vicc éppen csak az, hogy munkanélküliként tengődhetek, pontosabban még úgy sem, mert magából a rendszerből is pont az ő emberei csaptak ki. Ergo még a munkanélküliek létszámát sem gyarapíthatom, nem létezem, akár vagy még három millió, ha nem több, magyarországi polgártárs.

De az igazi csavar mégis inkább az, hogy Orbán a vasárnapi, alányalós interjúban már úgy fogalmazott, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni. Aha – szóval, már csak reménykedhetünk! Akárcsak a Messiás eljövetelében, vagy a túlvilági életben, ahol szűzlányokból, borból és idomított oroszlánokból is lesz bőséggel, a gázár-támogatásról nem is beszélve. Ugye, eddig váltig azt állította a kormány csörgősipkás gazdasági minisztere, hogy jövőre tuti lesz a gazdasági fejlődés, ő azt kiszámította (aha, a könyvelési trükkök). Főnöke szerint viszont már csak a remény maradt meg. Ahogyan jó keresztényként a szegénységről is megvan a véleménye, ti. hogy abból csak munka révén lehet kimászni. Kár, hogy ez így rohadtul nem igaz, legalábbis nem ott, ahol semmiféle munkalehetőség nincs. Hovatovább mér kéne kimászni a szegénységből – ha a kereszténység megalapítója, bizonyos Jézus épp a szegényeket emlegette példaként?

Az utóbbi napokban a kormány másik hivatásos kereszténye is jól odapörkölt mindazoknak, akik nem önhibájukból szegények, illetve nem lesz pénzük a jó kis tandíj fizetésére (hogy másról már ne is beszéljünk). Balog Zoltánról van szó, az emberi erőforrások miniszteréről, aki teológiát tanult, s református lelkészként is dolgozott. De mára mindebből csak a vallásos fanatikusok agresszivitása és dühe maradt meg benne, a szegényekkel, az elesettekkel való szolidaritásnak viszont a nyoma sem. Már ha volt benne ilyesmi, hisz alighanem nem csak az én tapasztalataim, hogy a papok, lelkészek közt is ugyanannyi hazug, csaló, pénzéhes, pedofil stb. ember van (meg a farizeus), mint a többi ember közt, és csak a pecsenyéjüket sütögetik a kereszténység értékrendjének álcája mögött.

Balog most a diákoknak esett neki különböző fórumokon, például a Hír TV-ben is, és noha igyekezett vigyázni a szavaira, csak nem hagyhatta ki, hogy ne rugdosson bele a diákokba, illetve a diákvezetőkbe. Hogy őket manipulálják, azt sem tudják, mit tesznek és miért tüntetnek, semmi sem úgy van, ahogy. Hogy nem tudnak viselkedni. Ehhez képest a kormányzatra oly jellemző módon másutt meg arról beszélt, hogy újabban már békülékeny volt a hangnem, és minden szépen meg lesz beszélve. Persze, hisz csak pár naponta módosítják a koncepcióikat.

Balog amúgy a Heti Válasznak adott májusi interjújában elmondta, hogy „ahol minden keresztény vagy nemzeti, ott a végén semmi sem az”. Igen, ezzel az állításával egyezni tudunk, de jó lenne, ha karácsonyi üzenetként ezt elküldené Viktornak is. Bár úgyis reménytelen, ahogyan Balog Zoltán is, aki ugyanitt arról elmélkedett, hogy szerinte van „cigánybűnözés”, ahogyan van „keresztény álszentség” és „zsidó nagytőke”, meg különféle nemzetiségű maffiák is. És hogy „a nyomorban élő cigány és nem cigány magyarok között valóban létezik az életstratégia, amely arra épül, hogy bűncselekményekből tartják fönn magukat”.

És ilyenkor érzi úgy az ember, de jó, hogy anno nem keresztelték meg semmilyen egyház tagjává, mennyire jó, hogy nem keresztény, ahogyan más egyháznak sem tagja. Mert ahol ilyenek a keresztények, mint Orbán és Balog, hogy éppen a szegényeket szarják le magasról, a hajléktalanokat üldözik, a romákat úgy általában lebűnözőzik, és zsidó nagytőkéről beszélnek, miközben Csányi, Demján és a „békemenete” miatt kitüntetett Széles Gábor nagytőkéjével semmi baj sincs (és akik egymásnak osztogatják a díjakat, fényezik saját szobraikat) – hát ott kereszténynek lenni nem kunszt, hanem inkább szégyen. De legalábbis a keresztényi szeretetből, megbocsájtásból stb. semmit sem látunk. Kellemes karácsonyi ünnepeket – csak nem nekik.