Üsd a kapitalistát!

A ciprusi egyházfő bíróság elé állítaná a kormányt. (Én meg őt.) II. Kriszosztomosz prófétaként állt népe elé, miszerint az euró nem marad fenn örökké, majd lehülyézte a Brüsszelben dolgozókat, akiktől meg kell szabadulni. Majd előállt saját gazdasági mentőcsomagjával: privát tárgyalásokat folytat az orosz befektetőkkel, hogy ne hagyják el az országot. Mivel az ő egyháza a legnagyobb ciprusi földtulajdonos, hát az egyházi vagyonnal beszállnának fedezetként, továbbá a szigetország 3. legnagyobb bankjában is részvényesek, meg egy sörgyártó cégben is, így a koccintás is ingyér’ volna.

Nem kétséges, az egyházfő inkább kompetens üzleti ügyekben, mint a vallásiakban, de éppen ezért vethető fel a kérdés, hol volt ő akkor, amikor többek közt a kelet-európai posztszoci diktatúrák vezetői, bankárai, haszonélvezői oda hurcolták el a nép, az állam vagyonát privát bankszámláikra? Így tett a Milošević-féle szerb elit, hogy csak egy konkrét példát mondjak. II. Kriszosztomosz, elődei és társai akkor kussoltak, ahogyan az a pénzéhes papokra oly jellemző – most meg jön az erkölcsi mesével, az antikapitalista ötleteivel. Ezzel együtt tényleg nehéz elképzelni, Brüsszelben miféle koponyák ücsörögnek. Ha legalább újságot olvasnának, Ciprust be sem engedik az EU-ba addig, amíg nem tisztázzák, kik s hogyan mossák pénzüket az ország bankjaiban.

Európán ma ha nem is a kommunizmus kísértete söpör végig, de az antikapitalizmusé. Például egy jónevű, egykor a német kapitalizmusban is jól boldoguló szerb filmrendező is nekiesett, ami azért vicces, mert Szerbiában „igazi” kapitalizmus sosem volt. (A művészek egy része meg mindig úgy van vele, hogy a társadalom köteles őt eltartani.) Ami ott az utóbbi bő egy évtizedben kialakult, az inkább egy vegyesfelvágott: épp sitten ül a leggazdagabb oligarcha, a (volt) politikusok nyakig ülnek a korrupciós ügyekben, melyek állami bankokon keresztül „mentek”. Csak úgy, tájékoztatásképpen közlöm, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség egykori elnöke, az itteni „hadúr”, Kasza József most jött ki az előzetesből, de máris egy magánújság igazgatója lett Szabadkán (melyet el sem hagyhat), a laptulajdonosok meg szintén ki-be járnak a börtönbe, s errefelé az ilyeneket „ellentmondásos üzletembereknek” hívják.

Az itteni „kapitalizmusról” még csak annyit, hogy ha számba veszem, kis vajdasági falumban hány ismerősöm nem nyugdíjas, nem munkanélküli, nem az állami szektorban dolgozik (közigazgatás, politika, iskola, rendőr, utcaseprő), sem nem a szolgáltató szektorban (bankos lány, a szódás, piaci viszonteladó és csempész stb.), hát kiderül, egy fél lelket nem ismerek, aki az ún. első szektorban dolgozna (termelne) – kivéve pár idős földművest. Vagyis antikapitalistának lenni ott, ahol egy fia kapitalista sincs, se piac, se tőke, se pénz, se munka, elég nehéz dolog – mégis, sokaknak könnyedén megy ez, pont úgy, ahogyan ott is gyűlölik a zsidókat, ahol nincs (már) egy szál sem.

Elképesztő az, ahogyan a legokosabb emberek is szidalmazzák a tőke uralmát, és nem tudnak különbséget tenni aközött, hogy mi a kapitalizmus alapja, és hogy annak hányfajta verziója van. Kapitalista a dél-koreai és az észak-amerikai gazdaság is, de az „ázsiai” és a „nyugati” közt rengeteg a különbség, ahogyan a szociális ellátórendszerekben is. Vagy hogy nem lehet amellett elmenni, a kapitalizmus (a piac! – magyarán) kialakulása óta hogyan hatott (sok esetben abszolúte pozitívan) a mentalitásra, a tudományra, a kultúrára, a demokratikus értékek kialakulására stb. (itt befejezem, mert tankönyvízű ). Aki Európában antikapitalista, az gondoljon bele abba, hogy a polgári világ ellen is van, a szabad társadalmi nyilvánosság ellen, egyszóval szabadságellenes is, innentől kezdve pedig a részemről mehet a francba, a szélsőjobb és szélsőbal közös és büdös pöcegödrébe. De még ott se keverje össze a kapitalizmust a „bankok uralmával”, úgy, hogy közben persze a zsidókra gondol. És megint csak nem folytatom, mert a butaság ellen se a gyógyszer, se a publicisztika nem hat. Aki csak úgy antikapitalista, menjen el inkább a papjához, a Kriszosztomosz-félékhez, akiknek miközben tele a zsebük, teli szájjal szidják ugyanazt a rendszert, aminek anomáliának hála megszedték magukat. (Egy „igazi” piacgazdaságban az állam és az egyház szét van választva teljesen, nos, ez nem történt meg szinte sehol.)

Hogy mennyire abszurd ez az egész, mi sem bizonyítja jobban, mint egy szombati tüntetés Belgrádban, ahol (szélső)jobboldaliak, kommunisták és civilek tiltakoztak a kapitalizmus ellen. Egy női mozgalom is közéjük keveredett (mintha nem az ún. kapitalizmusban kezdtek volna egyenjogúbbá válni a hölgyek, nem mintha ne volna még mit tenni e téren), s közösen követelték, hogy a polgárok banki adósságát írják le (vagyis a polgári felelősség ellen ágáltak, különbséget sem téve aközött, hogy akadnak, akik össze-vissza vették fel kölcsöneiket, hogy aztán most majd azok fizessék meg ennek levét, akik éppen semmilyen hitelt sem vettek fel), kergessék el a külföldi bankokat (kérdem, a belföldiek miért jobbak? – azok egy része állami, és ugyanúgy lehetnek rosszak vagy jók), és államosítsák az oligarchák vagyonát (ez utóbbival akár egyezhetnénk is, de ha minden gazdag emberen oligarchát értünk, akkor jaj). A legnevetségesebbek természetesen a kommunisták voltak, a Párt képviselője sajtótudósítások szerint elmondta, hogy ha hazafias (!) kormánya lesz az országnak, betiltanak minden civil szervezetet – hogy ez miképpen jön ide, tényleg a pszichiáterekre tartozik (eközben ott álltak a civil szervezetek képviselői is). A hazafias komcsik (vö. nemzetiszocialisták) ugyanitt azt is követelték, hogy a vitaminok kerüljenek a receptre kapható gyógyszerek listájára – nyilván a (persze félig-meddig kamu) vitamingyártók valamilyen személyes okból üldözendők; hovatovább a magánorvosokhoz is lehessen menni a társadalombiztosítással. Ami megint nonszensz: a magánorvos onnantól kezdve nem magánorvos, ha bárki beeshet hozzá lóvé nélkül, aztán majd az állam, a tébé vagy fizet helyette, vagy sem.

Vagyis a mai antikapitalisták jó része szimpla tolvaj: más dolgozzék (az orvos) ingyér, hogy neki végül semmiért se kelljen fizetnie. Hja, így könnyű (meg)élni. És egyre többen ácsingóznak erre.