A radikalizálódás rögös útjai

Szerbhorváth György | 2013. május 6. - 12:57 | Vélemény

De szeretnék egyszer civil szervezet lenni, aztán össze-vissza hablatyolni. Minek lacafacázni a tudományos kutatásokkal, az argumentációval, ha a pénzt másképpen könnyebb összegereblyézni – mondjuk pályázati úton, alapítványoktól, aztán a publicisztikánál nem mélyebb irományunkat eladjuk mint valami objektív elemzést.

Itt van példának okáért egy nagybecskereki (lásd: Bánát, Vajdaság, Szerbia) „cég”, fordításban valahogy úgy jön ki a neve, hogy a Civil Társadalom Fejlesztésének Központja. Az egyik alapító atyát volt alkalmam megismerni még a 90-es évek közepén. Akkor azt a baromságot állította egy konferencián, hogy a bácskai és bánáti magyarok olyan megosztottak, hogy amikor a Tisza egyik oldaláról megy át a busz a másikra, akkor az egyik felében ülnek a bácskai magyarok, a másikon meg a bánátiak – és az egykori USA-beli helyzetre hivatkozott, amikor a fehérek a busz elején ülhettek, a nem fehérek meg hátul. Majd leestem a székről ezt hallván, de tudósunk tántoríthatatlan volt.

A Központ azóta is folytatja áldásos tevékenységét, és a magyarokról újabban is furcsaságokat írnak. Kevesen utálják avagy kritizálják nálamnál jobban a vajdasági magyar politikai elitet, de ez még nekem is sok. Mert mindez az egész közösség fejére hull vissza.

Így utóbbi két körlevelükben is arról számoltak be, hogy radikalizálódik a vajdmagy elit, illetve a folyamat tovább erősödik. A fő bizonyítékuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke aláírt valami dokumentumot a külhoni magyar politikai pártok egyik vidéki, HTM falusi értekezletén, miszerint is a magyaroknak kell a területi autonómia. Ezt ugyan otthon, a Vajdaságban sose hangoztatta, reális esélye meg sose volt ennek megvalósítására, különben is elvan Pásztor István azzal, hogy a Magyar Nemzeti Tanácson át és a vajdasági parlament elnökeként gyakorolja a hatalmát. De a szerb(iai) civil egyesület már csak Kosovo okán is fel akar mutatni még egy radikális politikai opciót. Szerintük, ha Észak-Vajdaságban létrejönne egy magyar autonóm terület, akkor az onnan délebbre élő magyarok ide migrálnának, és megint megváltozna az adott terület etnikai struktúrája. Hja, mintha az olyan egyszerű lenne – csak úgy eladni egy temerini vagy dél-bánáti, kihalt faluban a családi házat, és Zentán vagy Szabadkán azért a pár ezer euróért venni egy újat.

De nem csak ez a lényeg. Mert ugyan azt készséggel elismerjük, hogy köztünk (ha még mondhatom magam vajdmagynak) is vannak rasszisták, nácik, előítéletes barmok, avagy szélsőjobboldaliak, az ezt képviselő politikai opció, a Magyar Remény Mozgalom pusztán pár ezer szavazatot szed össze a választásokon (vagyis kisebb a támogatottsága, mint az anyának nevezett országban a Jobbiknak). A fiatalok közt sajnos ugyan erősödni tűnnek, de mihez képest? S ha valami radikális, akkor az a magyarok fogyása a Vajdaságban, úgyhogy a bázis már csak emiatt is egyre kisebb lesz. Ráadásul Pásztor és a VMSZ biztosan nem radikális, semmilyen értelemben. Radikálisból van baloldali is, bár gondolom, a nagybecskereki „elemzők” inkább a szélsőségességre gondolnak, azon belül is a szélsőjobbra avagy a trianoni határok megváltoztatását követelőkre. Ami így megint nem igaz, Pásztorék pragmatikusak, és jó napot, eszméik inkább zavarosak, olykor magyarkodók, de ebből nehéz bármilyen komplex világképet felrajzolni. Csupán néhány pártkatona kezd olykor cigányozásba, zsidózásba, szerbezésbe, mondhatni, a Fideszt másolják, hogy épp a többi piciny, tőlük jobbra álló vajdmagy pártoktól még elcsípjenek pár szavazót.

Hangsúlyoznám, akarja a fene mentegetni a vajdmagy politikai elitet. Négy-öt éve az MTA végzett kutatásokat a Kárpát-medencében a magyar elitekről – de a Vajdaságban már nem is kutattak, miközben Szlovákiában, Romániában igen. Mert ugyan kit és minek? Azt a pár tucatnyi embert? – kár a felmérésre pazarolni a pénzt, mert ugyan mit tudnánk meg? Olyan kevés emberről lehetne adatot gyűjteni, hogy nincs szociológus vagy politológus, aki általános érvényű kijelentést meg merne kockáztatni arról, hogy ez az elit, vagyis az a néhány pártvezető, politikus milyen.

Mert sajnos semmilyen. Abban is a Fideszre hasonlítanak, hogy választások előtt nem mondanak semmit sem, aztán majd lesz, ahogy lesz – összeállnak bárhol bárkivel, ha a hatalomról van szó. Ennyi. De ez nem radikalizálódás. Nyilván pozíciókat akarnak, mert ott is már csak így lehet túlélni – az kap állást, aki belép az uralkodó pártba.

Mi sem jellemzőbb, mint hogy az effajta jelentésekre Pásztorék nem is reagálnak. Csakhogy a nagybecskereki szervezet vagy két évtizede a porondon van, némely tanulmányukat érdemes elolvasni. Bár amit a falum radikalizálódásáról írtak 8-9 éve, az is nettó hülyeség: kimentek a terepre, pár emberrel beszélgettek, gondolom, nem is magyarul, aztán néhány impresszió alapján leszélsőségezték kis népünket, csak azért, mert a szerb rendőrség ott engedte meg a Kárpátia koncertezését, amelyen főleg a Magyarországról érkező szélsőjobboldaliak vettek részt, nem a falu lakosai. Szóval, reagálni azért kéne az odavetett baromságokra, mert az ilyesmit mégis elolvassák erre-arra, például a sajtómunkások. Aztán a vajdmagy politikai elit radikalizálódásából kikopik a politikai jelző, meg az elit is, és Belgrádban már csak azt látja az olvasó, hogy radikalizálódnak a magyarok, területi autonómiát akarnak, vagyis biztosan ki is akarnak válni Szerbiából. Aztán folytatódhat tovább a gyűlölködés.

Egy tévhit, egy téves állítás alapján. És ez hasonló ahhoz, amit minap egy konferencián hallottam: ti. hogy az az állítás sem igaz, miszerint a rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés okozta a magyarországi cigányellenességet. Nem – nagy volt az már Kádár alatt is, nem kellett már annak nőnie. És ha ezt nem látjuk be, akkor továbblépni sincs hogyan.