Egérfog-vetemény
A magát demokratikusnak nevező ellenzék október 23-i gyűlése nagyon cselekményes volt, és a politikusok, az elemzők meg az egyszerű, de változást kívánó állampolgárok is azt próbálták megfejteni, hogy most mi történt valójában, és mi lesz ebből. Ki kivel fog össze, ki kit hagy ki az összefogásból, ki mennyire utálja, ha kihagyják, ki fúr kicsodát és a többi.
Mind e mögött az a megfellebbezhetetlennek vélt alaptétel áll, hogy az ellenzéknek össze kell fognia, különben Orbánt nem lehet legyőzni, és aki nem hisz az összefogásban, az hülye, de legalábbis felelőtlen. Van, ugye, a választási szabályozás, amely az ellenzéki pártokra rákényszeríti az egységet, vagyis hogy ne viselkedjenek pártokként, és ha mégis úgy viselkednek, tehát ha nincs „összefogás”, akkor matematikai esély sincs Orbán legyőzésére.
Ha viszont van matematikai esély – véli a lelke mélyén az ellenzéki vezető éppúgy, mint a szimpatizáns –, akkor a győzelem is biztos, hiszen szerintük az nem lehetséges, hogy a többség ez után a négy év után is Orbánt akarja . (Persze, ilyenkor hozzátoldják, hogy „nagyon meg kell dolgozni a győzelemért”, de mi akadályozhatná meg, hogy ne dolgozzanak meg érte pont annyira, mint szükséges?) Aki tehát nem fog össze, az a győzelmet torpedózza meg.
Szerintem pedig az ellenzék akkor se tudna győzni, ha maximális bölcsességet, türelmet, elemi gógyit és diplomáciai érzéket tanúsítva összefogna (ez most mind nem jellemző rá). És biztosan nem tudna tartósan és sikeresen kormányozni.
Először is mert a választási eljárásról szóló törvényt a Fidesz saját magára és a létező ellenzékre szabta, azzal a kifejezett céllal, hogy ő győzzön. Túl a csalás lehetővé tételén és a csalás elsikálásának a módszeres megkönnyítésén, Orbán köre pontosan felmérte, hogy amint ő maga népszavazásnak fogta fel a 2010-es választásokat, az ellenzék se lesz képes másképpen gondolkozni 2014-ben. A népszavazáson azonban „igen vagy nem?” a kérdés, így az annak felfogott törvényhozási választáson is Orbán és Nemorbán között kellene dönteni. Az ellenzék pedig nem tud kiállítani olyan Nemorbánt, közös miniszterelnök-jelöltet, aki elég vonzó lenne politikailag, és akit, ha mégiscsak népszerű valamennyire, a Fidesz spindoktorai és médiamunkásai ne tudnák rövid úton kikészíteni.
