Az ukrán kapcsolat
Ukrajna a földrajzi értelemben vett Európa egyik legszegényebb és alighanem a legigazságtalanabb társadalmú országa. Az egy főre jutó GDP tekintetében az Európa Tanács negyvenhét tagja közül a negyvenötödik. Ugyanakkor a Forbes toplistáján tíz ukrán dollármilliárdos szerepel, több, mint a négy visegrádi országból összesen. A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov 18 milliárdja mellett eltörpül az itteni mágnások vagyona, Andrej Babišt beleértve. (És magyar dollármilliárdos például sosem volt, legalábbis átlátható adatokon alapuló becslések szerint.)
Rá lehetne vágni, hogy „mégiscsak nagy ország”, dehát már nem is olyan nagy. A lakosság zsugorodik, húsz éve 52 millió volt, ma 44 millió. A négy visegrádi ország bruttó nemzeti terméke összesen az ukránnak több mint négyszerese. Az is kérdés, hogy mikor gazdagodtak meg, hiszen az ukrán GDP a 2000-ig tartó zuhanás után csak 2005 körül érte el újra a szovjet korszak utolsó, válságos éveinek szintjét. Hogy miből gazdagodtak meg? Hely hiányában nem bonyolódom részletekbe, de nyilvánvaló: valamiféle jogi vákuumban, az eszközökben nem válogatva használták ki egy nyomorult ország nyomorát, és monopolizálták azt a kevés komparatív előnyt, amit az ország a szovjet időkből megörökölt.
Itt lép be először a magyar kapcsolat. A hvg.hu cikkírója Orbán és a szocialisták nagykoalícióját említi az újabb ukrajnai fejlemények ügyében: egyik oldal sem tartaná jónak, ha a tömegtüntetések hatására Janukovics elnök távozni kényszerülne. Janukovics ereiben egy csepp ukrán vér sem folyik, orosz az anyanyelve, és igyekszik kedvezni az orosz kisebbségnek, ezáltal a többi kisebbségnek is. Ellenfelei viszont ukrán nacionalisták, és hatalomra jutásukkal biztosan romlana a százötvenezres kárpátaljai magyarság helyzete. Budapestről nézve ez a legfontosabb, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha ez lenne a legfontosabb.
Van azonban egy másik, virtuális nagykoalíció is. Erről nem nagyon beszélnek politikusaink. Az ukrán oligarchákkal fenntartott kapcsolat nélkül mindkét politikai oldal a szó szoros értelmében szegényebb lenne. Aki érti a módját, Ukrajnából olcsóbban tud földgázt behozni. Ennek a sajátosan kelet-európai üzletnek a szövevényes történetében olyan nevekkel találkozunk, mint Vitézy Tamás (Orbán távoli rokona, szállodaipar, jachtkikötő az Adrián, ingyen fideszes bulvárlap) vagy Knopp András (MSZMP KB tudományos, kulturális és oktatási osztályvezető-helyettes, ellenzékszakértő, az ellenzéki-ellenséges megkülönböztetés föltalálója), majd a Gyurcsány-kormány idején a magyar politikai és gazdasági elit tetemes része is láthatóan be volt avatva. Közös jegyük, hogy eredetileg nem szénhidrogén-szakemberek.
