Száz évig is élhettek volna?!

Az utób­bi évek­ben nem csak a sport­nyil­vá­nos­sá­got sok­kol­ta szá­mos spor­to­ló, főleg lab­da­rú­gó ha­lá­le­se­te, ame­lyek egye­ne­sen a ver­seny­pá­lyán, vagy a fut­ball­pá­lyán be­kö­vet­ke­zett rosszul­lét után tör­tén­tek – ne­megy­szer az or­vo­si be­a­vat­ko­zás köz­ben. A végső di­ag­nó­zis gya­kor­la­ti­lag az öszszes eset­ben a szí­ve­lég­te­len­ség volt. La­i­kus ésszel gon­dol­va egy fi­a­tal, edzett szer­ve­zet­nek nem okoz­hat prob­lé­mát a ter­he­lés – ezért meg­kér­dez­tük Csa­la La­jos dok­tort, az is­mert kar­di­o­ló­gust, hogy tu­laj­don­kép­pen mit ta­kar a „szí­ve­lég­te­len­ség” ki­fe­je­zés. 
– Az úgy­ne­ve­zett spor­to­ló­ha­lál, saj­nos, egy­re gya­ko­ribb. Szak­mai becs­lé­sek sze­rint az ese­tek több­sé­gé­ben a szí­vi­zom struk­tu­rá­lis el­vál­to­zá­sá­ról van szó, ame­lyet szak­nyel­ven hi­pert­ro­fi­kus szív­bán­ta­lom­nak ne­ve­zünk. Ez egy örök­lött el­vál­to­zás, amely­nél a szí­vi­zom szö­ve­tei bi­zo­nyos he­lyen a nor­má­lis­tól el­térő szer­ke­ze­tet vesz­nek fel. En­nek kö­vet­kez­té­ben a szí­vi­zom elekt­ro­mos tu­laj­don­sá­gai az érin­tett he­lyen meg­vál­toz­nak, és a nagy ter­he­lés­nél élet­ve­szé­lyes rit­mu­sza­va­rok ke­let­kez­het­nek: egy rend­kí­vül gyors, ko­or­di­ná­lat­lan iz­gal­mi ál­la­pot ala­kul ki, amely szét­ter­jed az
egész szí­vi­zom­ra és tel­je­sen szét­zi­lál­ja an­nak nor­má­lis, pe­ri­o­di­kus műkö­dé­sét.     
á    Ilyen, áju­lás­sal já­ró, ro­ham­szerű vér­ke­rin­gé­si za­var be­kö­vet­kez­het spon­tá­nul is?
–    Ezt a faj­ta szív­rit­mu­sza­vart a túl­ter­he­lés vált­ja ki. Mond­hat­juk, hogy egy
ilyen ren­del­le­nes­ség­gel az em­ber tu­laj­don­kép­pen egész­sé­ges, s ha nem len­ne éls­por­to­ló, akár száz évig is él­het­ne.    
á    A szív le­ál­lá­sát ki­vál­tó okok közt nincs ott a dop­ping?
–    A té­má­val fog­lal­ko­zó sza­kem­be­rek gya­nít­ják, hogy pont a dop­ping­sze­rek, s itt nem csu­pán a leg­ke­mé­nyebb ana­bo­li­kus szte­ro­i­dok­ra gon­do­lunk, ha­nem az üz­le­tek­ben sza­ba­don kap­ha­tó, nagy adag­ban sze­dett ki­e­gé­szítő ké­szít­mé­nyek­re is, vál­toz­tat­ják meg az elekt­ro­lit pá­lyá­it és az érin­tett ré­szen kez­det­ben csak ke­vés­sé ve­szé­lyes rit­mu­sza­va­rok ke­let­kez­nek, de fen­náll a ve­szély, hogy  később a szívműkö­dés­ben vé­szes za­va­rok áll­nak be, majd a szív le­áll, s akár a ha­lál is be­kö­vet­kez­het.             
á    Be­szél­he­tünk me­gelőzésről vagy gyógy­ke­ze­lésről a szív­za­var ese­té­ben? A sport­ked­velő fi­a­ta­lok hány éves kor­ban men­je­nek el me­gelőző szív­vizs­gá­lat­ra?
–    Ré­geb­ben na­gyon jó szol­gá­la­tot tet­tek az if­jú­sá­gi or­vo­sok és a spor­tor­vo­sok, de ma már nin­cse­nek. Meggyő-ződé­sem, hogy min­den olyan ese­ben, ami­kor a gyer­mek me­gerőltető fi­zi­kai fel­ké­szü­lés­sel já­ró ver­senys­port­ra ké­szül, előtte vizs­gál­tas­suk ki őt kar­di­o­ló­gus­sal. Nem a kor­tól függ. A ta­pasz­talt edzők a fi­a­ta­labb, 12-13 éves gyer­me­ke­ket még nem ter­he­lik szélsősé­ges mó­don. Amint azon­ban a ter­he­lés bi­zo­nyos szin­tet elér, fel­tét­le­nül ve­gye­nek részt or­vo­si visz­gá­la­ton.   
á    Miből áll egy ilyen vizs­gá­lat?
–    Ru­tin kér­dé­sek­kel kezdődik. Előfor­dult-e a csa­lád­ban szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­ség? Tör­tént-e hir­te­len el­ha­lá­lo­zás negy­ven-öt­ven éves ko­rig? Kö­vet­ke­zik a vér­nyo­más­mé­rés, pul­zus­mé­rés, meg­hall­gat­juk a pá­ci­enst, nincs-e szív­zö­re­je. Min­den­kép­pen szük­sé­ges egy egy­szerű EKG-vizs­gá­lat. Ha min­den rend­ben van, ak­kor nem küld­jük to­váb­bi fe­les­le­ges és költ­sé­ges ki­vizs­gá­lás­ra.
á    Mi a hely­zet az éls­por­to­lók­nál?
–    Ná­luk aján­lom a ter­he­lé­ses EKG-vizs­gá­la­tot, amellyel me­gál­la­pít­juk, hogy a ter­he­lés köz­ben nem ug­rik ki va­la­-
mi­lyen rit­mu­sza­var, vagy más prob­lé­ma. Ha igen, ak­kor szí­vult­ra­hang-vizs­gá­lat kö­vet­ke­zik a szív struk­tu­rá­lis el­vál­to­zá­sai, vagy az ed­dig fel nem is­mert, ve­le­szü­le­tett hi­bák fel­de­rí­té­sé­re, pél­dá­ul a hi­pert­ro­fi­kus szív­bán­ta­lom­nál időnként a szí­vi­zom vas­ta­gabb, más­képp néz ki, s ilyen­kor kö­vet­kez­tet­ni tu­dunk, hogy va­la­mi nincs rend­ben. Amennyi­ben a ter­he­lé­ses EKG-vizs­gá­lat és az ult­ra­hang­vizs­gá­lat ered­mé­nye nyil­ván­va­ló­an po­zi­tív, ak­kor meg­vizs­gál­juk a szív­ko­szo­rút – az egyes nyo­más­vi­szo­nyo­kat szé­pen meg le­het mér­ni. S amint fel­me­rül a hi­pert­ro­fi­kus szív­bán­ta­lom ko­moly gya­nú­ja, a szívből szö­vet­min­tát ve­szünk szö­vet­ta­ni vizs­gá­lat­ra. Ha ezt a gya­nút a vizs­gá­la­ti ered­mény iga­zol­ja, az il­letőt el­tilt­juk a ver­senys­port­tól. Fe­lelősség­gel tesszük, hi­szen az ilyen em­ber nem spor­tol­hat ver­seny­szerűen az éle­te ve­szé­lyez­te­té­se nél­kül.                   
á    Ön sze­mé­lye­sen el­til­tott már va­la­kit a spor­to­lás­tól?
–    Több­ször is me­ge­sett. Em­lék­szem egy eset­re, ami­kor éls­por­to­ló­nak kel­lett meg­til­ta­nom a spor­to­lást. Még sí­rás is lett belőle, de az il­lető ma már el­múlt har­min­cé­ves, ta­lált ma­gá­nak jó fog­lal­ko­zást egy más te­rü­le­ten. Időnként spor­tol egyet, ám a leg­fon­to­sabb, hogy él és re­me­kül el­van.   
á    Nem a szülő legfőbb ér­de­ke, hogy a gyer­me­ke el­ke­rül­jön ilyen ki­vizs­gá­lás­ra?
–    Min­den bi­zonnyal. A leg­több szülő oda is fi­gyel er­re. A ko­or­di­nált te­vé­keny­ség elsősor­ban per­sze a gyer­mek- és if­jú­sá­gi or­vo­sok dol­ga, akik időben fel kell hogy is­mer­jék az eset­le­ges ren­d-el­le­nes­sé­ge­ket és spe­ci­a­lis­tá­hoz küld­jék a gye­re­ket. Sze­rin­tem a hi­ány­zó láncs­zem a spe­ci­á­lis spor­tor­vos. Van­nak azon­ban po­zi­tív pél­dák is, köz­tük a duna­szer­da­he­lyi sport­gim­ná­zi­um, ta­nu­ló­it mi fi­gyel­jük, mi vé­gez­zük a ter­he­lé­ses EKG-vizs­gá­la­tot is. Szük­ség ese­tén ter­mé­sze­te­sen a to­váb­bi vizs­gá­la­to­kat is meg­csi­nál­juk.
á    A hi­pert­ro­fi­kus szív­bán­ta­lom el­ter­jedt ren­del­le­nes­ség a né­pes­sé­gen be­lül?
–    Min­dössze pár ez­re­lékről van szó. Ám ha ezer em­berből egy is fe­les­le­ge­sen hal meg, az na­gyon szo­mo­rú do­log.    Ľubo Ba­nič