Emléktáblát avattak a munkaszolgálatosok tiszteletére

Jaroslav Václavek, munkaszolgálatosok szlovákiai szövetségének elnöke rövid visszaemlékezésében utalt arra, hogy besorozásukat követően hamarosan világossá vált számukra: egy büntetőszázadba kerültek, amely a politikailag kényelmetlen, megbízhatatlan egyedek gyűjtőhelye volt. És bár Sztálin és Gottwald halála megmentette őket attól, hogy Szibériába transzportálják sokukat, az állam ellenségekként tartották őket számon. Ezt a megbélyegzést ők is és családjaik is évtizedeken keresztül magukon viselték. Pedig legtöbbjüknek nem volt más bűne, mint vallási meggyőződése, vagy külföldön élt rokona, az hogy nem akart besúgó lenni, nem értett egyet az erőszakos kollektivizálással stb. „Emlékeztesse ez a tábla a mai fiatalokat is azokra a szörnyű időkre, hiszen a gonosz soha nem tűnik el, csak álarcot cserél” – hangzottak Václavek úr gondolatai. A szövetség komáromi szervezete nevében Milan Jeřábek, a város képviseletében pedig Szabó Béla alpolgármester szólt a szép számban egybegyűltekhez.

Az ünnepség fényét emelte a katonai díszőrség jelenléte.

(perec)