Szülőcsábító, gyerekcsalogató tippek magyar iskoláknak
BŐS – Szakmai fórumot rendeztek a helyi magyar tannyelvű oktatási intézmények, az önkormányzat és a Csemadok alapszervezete szerdán. A közkedvelt plébános, a liberális publicista, az elismert szlovák tanár és az egykori gimnáziumigazgató trükköket javasolt a jelenlévő szülőknek és pedagógusoknak.
Csörgő Mária óvodaigazgató a tőle megszokott szívhez szóló előadásmódban a magyarságot veszélyeztető tényekről számolt be. A képlet ismert: kevés a magyar gyerek, és még azok közül is egyre kevesebb, akit magyar oviba majd iskolába íratnak. Vitaindító gondolataira reagáltak a meghívott személyek. Johancsik Mirjam iskolapszichológus és Sebők Renáta, a helyi Amade László Alapiskola igazgatónője a nem anyanyelvi oktatás személyiségfejlődésre gyakorolt hatását ecsetelte. „A magyarok szlováknak tartják őket, a szlovákok pedig magyarnak, és hiába tanulnak szlovák alapiskolában, még a felsőtagozatosok között is van, aki nem tudja magát folyékonyan kifejezni szlovák nyelven” – mondta a szlovák alapiskolában tanuló magyar nyemzetiségű diákokról a pszichológus.
Zsidó János, féli esperesplébános saját községének magyar alapiskolájában – amely a Szenci járás egyetlen magyar intézménye – alkalmazott motivációs módszereket ismertette. „Meg kell értetni a szülőkkel, hogy más módszerek is vannak. Szimpatikussá kell tenni a szlovákot, szlovák számítógépes programokat kell beszerezni, és ilyen trükkökkel rábírni a gyerekeket a nyelvtanulásra” – ajánlotta Zsidó János. A már nem alkalmazott gyerekcsere programokról is elismerően szólt, és szorgalmazta baráti kapcsolatok felvételét szlovák alapiskolákkal, amely azon túl, hogy nyelvtanulást biztosít, megismerésre is ösztönöz, és javítja a szlovák-magyar viszonyt is.
Barak László publicista ezt egészítette ki azzal, hogy a mai világban minden a marketingről szól. Azt javasolta az iskolák pedagógusainak, hogy amint híre megy egy új gyerek születésének, máris vegyék fel a személyes kapcsolatot a családdal. A szülőket is arra ösztönözte, hogy támogassák egymást a döntés-előkészítés folyamatában, mert nekik is érdeke, hogy minél több diákja legyen gyerekeik iskolájának, hisz annál erősebb egy iskola (gazdaságilag is), minél több tanulója van.
Kovács László történész, a somorjai gimnázium egykori igazgatója úgy véli, nehezebben érvényesül az, aki nem anyanyelvén kapja meg az alapokat, mert mint mondta, az anyanyelven ismerjük meg a világot, arra épül később az idegennyelv-tanulásunk is. „Politikai döntést hoz, és nem észérvek alapján dönt az, aki magyar létére szlovák iskolába íratja gyerekét” – fogalmazott.
Hölgye István szlováktanár a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Gimnázium eredményeivel, az onnan felsőfokú intézménybe jelentkező és egyetemi végzettséget szerző diákok sokasáságán keresztül példázta, hogy anyanyelvi tanulással is lehet érvényesülni. Bírálta a 2001 óta érvényben lévő szlovák nyelvi tantervet, melyben túlsúlyban van az irodalom, és kevesebb óra jut a nyelvtanulás szempontjából legfontosabb konverzációnak. „A nyelvet meg lehet tanulni. De nem mindenkinek olyan jó a nyelvérzéke” – beszélt tapasztalatairól az elismert tanár.
A résztvevő szülőknek már csak egy feladata maradt a fórumot követően, hogy a felsorolt érveket továbbadják azoknak a társaiknak, akik nem látogattak el a rendezvényre, és akik még nem döntöték el, hogy szlovák vagy magyar oktatási intézménybe írassák a gyerekeiket.
Jaks
