Iskola, iskola, kit íratnak be oda…?

2009. január 20. - 22:18 | Régió
Január 15-től ismét iskolát választhatnak a szülők, megkezdődött az elsősök beíratása. A szlovákiai alapiskolák, köztük természetesen a magyar tannyelvű oktatási intézmények is ilyenkor programjaikkal igyekeznek a legintenzívebben megszólítani a szülőket, hogy az ő tanodájuk legyen a kiválasztott.

Az oktatásügyi minisztérium engedélyezésével néhány éve lehetőség nyílik korlátozott létszámmal (legfeljebb 17 tanuló) úgynevezett nulladik osztály megnyitására is, amely egy átmeneti játékos-tanulós évet jelent a gyermekek számára. A cél az, hogy a kisdiákok fokozatosan szokják meg az iskolai légkört, és egy év elteltével már „tapasztaltan”, rutinosan lépjenek az igazi első osztályba. Az alapiskolák, amennyire tudják, ki is használják ezt a lehetőséget.

A dunaszerdahelyi magyar tannyelvű Szabó Gyula Alapiskola igazgatóhelyettese, Kiss Anasztázia elmondta, hogy immár hagyományosan három osztályt szeretnének nyitni, emellett pedig egy nulladik évfolyamot. Kimutathatóan olyan iskoláról van szó, ahová tavaly a legtöbb kiselsőst íratták a szülők. Várakozásaik szerint az idén is így lesz, ezért már decemberben karácsonyi játszóházakat, nyílt napokat szerveztek, amelyeken az óvodásokat és a szülőket egyaránt fogadták. Csütörtökön, január 22-én pedig ünnepélyes beíratási nap lesz a Szabó Gyula-i iskolában.

***

A komáromi Eötvös utcai alapiskola szintén még a karácsony előtt kezdte el a toborzást „Iskolakóstolgató” elnevezésű programjával, amely a szülőkkel való ismerkedésre, ajándékosztásra épült. Csintalan Zsuzsanna igazgatónő közölte, hogy a tavalyi sikeres első próbálkozás után idén is szeretnének nulladik osztályt nyitni 11 gyermek részére. Legnagyobb eredményüknek viszont azt tartja, hogy a szlovák óvodákból kikerülő magyar gyermekek szüleit is sikerült meggyőzniük az anyanyelvi oktatás előnyeiről. A Via Nova Ifjúsági Csoporttal karöltve szintén egy nagy érdeklődés övezte rendezvényt szerveztek.

***

Bugár Gabriella, a Somorjai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője szintén bizakodik a beíratási időszak sikerében. A Via Nova csoport itt is szervezett játszóházat, ajándékosztást, az iskola pedig immár harmadszor készül nulladik osztály megnyitására. Az igazgatónő valószínűsíti, hogy kettő helyett három osztályt nyitnak, de ezt nem a diáklétszám növekedése generálja, hanem az osztálylétszám minisztérium által elrendelt csökkentése.

Dolgozik a Pedagóguszövetség is

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, tulajdonképpen folyamatosan igyekeznek a szülőket megszólítani, felvilágosító munkájukat nem csupán a beiratkozási időszakhoz kötik. A szülők számára a legfontosabb, hogy gyermekeik nemzeti identitását is megőrizhessék, ám a lehető legalaposabban elsajátíthassák a szlovák nyelvet is. A pedagógusokat ezért rendszeres továbbképzésekben részesítik, az oktatás, a nyelvoktatás minőségén, illetve az iskolák felszereltségén igyekeznek javítani.

A pedagógusszövetségen kívül a magyarországi Rákóczi Szövetség, fiatal önkétesek és elhivatott pedagógusok járják az országot, akciókat, programokat szervezve, saját korosztályukbeli szülőket megszólítva. Hosszabb távon a rászoruló szülőket is szeretnék segíteni, ösztöndíjakkal vagy más anyagi támogatással. „Nem megvenni szeretnénk őket, hanem biztosítani afelől, hogy bizalommal fordulhatnak hozzánk” – jelentette ki Pék László.

Egy általa készített felmérésből kiderül, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben nem változott jelentősen a szlovák, illetve a magyar alapiskolákba járó diákok számaránya. Az viszont kimutatható, hogy a magyar nemzetiségű diákok mintegy 17 százaléka szlovák tannyelvű iskolába jár. A pedagógusszövetség tisztviselői főként ezt a réteget igyekeznek megcélozni. Azért dolgoznak, hogy ez az arány csökkenjen, de legalább ne növekedjen a jövőben. Akkor sem, ha a jelenlegi kormánypárti törekvések nemhogy segítenék, hanem inkább hátráltatnák a nemzetiségi oktatási rendszer fejlesztését, korszerűsítését. Tudatosítani kell azonban, hogy kizárólag a szülőkön múlik gyermekeik boldogulása, amelyhez a leghatékonyabb segítséget az anyanyelvi oktatási intézmények nyújthatják.

-szt