Minek nekünk uszoda, ha úszni ciki?
Galántán jobb a helyzet
A galántai Kodály Zoltán Gimnázium uszodájának helyzete azért is különbözik, mert ott két iskola székel egy helyen, mindkettő több mint 400 diákkal, akiknek nagy része a tanítási órák keretén belül és szabadidős foglalkozások alkalmával hetente legalább egyszer él az úszási lehetőséggel. „A nyilvánosság részére csupán heti két napon tartunk nyitva, mert nálunk emelt óraszámú a testnevelés és mondhatom, hogy a 800-ból 600 diák biztosan hetente úszik, amit én nagyon példamutatónak és hasznosnak tartok az egészségük szempontjából” -- ismertette a merőben más alaphelyzetet a galántai magyar gimnázium igazgatója, Marsal János. Éves fenntartási költségük az uszodára 1 millió 700 ezer korona ( 56 429 euró), és Galánta önkormányzata is évente támogatást nyújt a működtetéséhez (annak ellenére, hogy a városnak van saját élményfürdője is). Bár az év eleje a pályázatok kiírásának időszaka, ők vállalják a kockázatot, és nem tartanak technikai szünetet – tudtuk meg.
Az iskolák nemigen érdeklődnek
Hogy Dunaszerdahely középiskolái és diákjai miért nem használják ki a sportuszodát, évek óta nagy talány. Az alapiskolák némelyike ugyan rendszeresen tartja ott úszótanfolyamait, ami azért is szerencsés, mert ezekre energetikai szempontból kedvezőbb, melegebb tavaszi hónapokban kerül sor. Szabó László a művelődési utalványok bevezetésétől várt fellendülést, de amint az ismeretes, minden diák egyenesen a saját iskolájába adja azt le, még ha cserébe nem is kap érte mást, csak a szokásos szakköröket. „Megróbálkoztunk uszoda- és fitneszjegyeket kínálni a művelődési utalványokért cserébe, de sosem volt érdeklődés. Pedig 7-800 korona (23-26 euró) értékű bérletet kaptak volna érte a diákok” - mondta Szabó László.
A Szabó Gyula Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskolába (régi nevén Egyesített Középiskola) 620 diák jár. Az iskolából egykor jártak az uszodába, de később óraegyeztetési problémák miatt kiszorultak, pedig nyolc osztályuk ott székel a mezőgazdasági iskolában. „Az igazsághoz tartozik az is, hogy a diákok fele fel van mentve testnevelésből. Hogy ez alibizmus-e vagy tömeges egészségromlás, én nem tudom, de az biztos, hogy a mai gyerekek nem szeretnek mozogni. És arra sem kényszeríthetjük őket, hogy levetkőzzenek és ússzanak, mert nagyon érzékenykedők” - fogalmazott Molnár Ilona, a szakközépiskola igazgatónője.
A magángimnáziumosok egyelőre nem tervezik kihasználni az úszási lehetőséget, mert viszonylag messze van tőlük az uszoda, de A. Szabó László igazgató tájékoztatása szerint jövőre, ha lehetőségünk lenne rá, s mivel a terveik szerint már a belvárosban fognak székelni, szeretnék igénybe venni. Erről előzetes tárgyalásokat is folytattak a sportgimnázium vezetőivel.
A támogatás nem elég
Csak Dunaszerdahelyen tizenhat oktatási intézményben mintegy nyolcezer diák tanul. A dunaszerdahelyi sportuszoda kihasználtsága ennek ellenére, amint a nyitva tartása is, rapszodikus, és ha nem történik gyökeres változás, minden bizonnyal az is marad. A kedvező árfekvésű belépti díjakból a jelenlegi siralmas látogatottság mellett lehetetlen fedezni a fenntartását, ugyanis hetven százalékban megyei támogatásból él az intézmény. Azzal pedig nem is számolnak rendszeresen Nagyszombatban. A helyzet megoldását minden bizonnyal segítené, ha az egyes iskolák rendszeres foglalkozásokat tartanának az uszodában, esetleg az orvosok is inkább hozzájárulhatnának a sportolási kedv növeléséhez, nem pedig a hátgerincferdülésben szenvedő fiatalok számát gyarapítanák az indokolatlnaul kiállított testnevelés alóli felmentésekkel. Követendő lehet az Általános Egészségbiztosító kampánya is, amely például hozzájárul ügyfelei belépti díjához a járás egyetlen sportuszodájába.
para