(Szlovák) iskolába megy a csemete...

2009. február 24. - 10:52 | Régió
A február 15-én lezárult alapiskolás beiratkozási adatokból első látásra kitűnik, hogy a csallóközi szlovák lakosság arányához képest továbbra is magasabb azok aránya, akik a szlovák alapiskolákat választják. Körkép a Dunaszerdahelyi, Galántai, Vágsellyei, Komáromi járásból.

Egyelőre csak a városok szintjén összesítettük az előzetes adatokat, de gyaníthatóan a falvakban is hasonló a helyzet, azaz sok magyar gyereket kényszerítenek arra a szüleik, hogy anyanyelvüktől eltérő nyelven sajátítsák el az írás-olvasás-számolás alapjait, mert azt hiszik, többre viszik majd csemetéik az életben, ha szlovák tannyelvű iskolákba küldik őket.

Somorja és Dunaszerdahely különösen feladja a leckét a demográfusoknak, nemzetvédőknek és pedagógusoknak egyaránt: az előbbi városban épp fordított a magyarok és szlovákok aránya, mint ahogyan azt az iskolák diáklétszáma tükrözi. Dunaszerdahelyen, a magyarok egyik bástyájának tartott városban pedig több mint kétszer annyian választják a szlovák oktatási intézményeket, mint amennyire az a népszámlálási adatokból kitűnő nemzeti hovatartozási arányok alapján várható volna. Jellemző az is, hogy pontosan nem tudni, hány magyar nemzetiségű gyerek látogatja a délnyugat-szlovákiai szlovák iskolákat. Az intézmények ugyanis tabuként kezelik ezt a témát... (Csak saccolni lehet, hogy a Dunaszerdahelyi járásban a magyar gyerekek aránya eléri egy-egy szlovák iskola esetében a 80-90 százalékot is.) Az ok az lehet, hogy a szülők azt gondolják, az államnyelvet még mindig nem tudják tökéletesen megtanítani a magyar alapiskolákban. Egyéb oka nem lehet, hogy csemetéiket idegen nyelvi környezetbe küldjék, szlovák pedagógusok kezeire bízzák őket...

Somorján

Hecht Anna, a városi hivatal oktatási osztályának munkatársa tájékoztatott az egyelőre nem végleges beíratási adatokról. Három alapiskolát tart fenn a város, ebből hagyományosan a szlovák tannyelvűbe íratják a legtöbb gyereket. A Kolostor Utcai Szlovák Tannyelvű Alapiskolának jelenleg 828 diákja van, ide 80-at írattak első, 15-öt nulladik osztályba. A magyar tannyelvű Corvin Mátyás Alapiskolát 47 új gyerek látogatja majd szeptemberől, plusz a nulladikosok, akik jelenleg 14-en vannak. Ezt az iskolát 484 gyerek látogatja. A 40 gyereket oktató tejfalui kisikolába 10 új elsőst írattak be. „Bár a város kb. 70 százaléka magyar, az idősebbek vannak jóval többen. Pozsony közelségének, és az utóbbi húsz évben ide telepedett szlovák családoknak tudható be, hogy a szlovák alapiskolát majdnem kétszer annyian látogatják, mint a magyar tannyelvűt” - véli Hecht Anna. A 2001-es népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a város 12 ezer lakosának már csupán 66 százaléka vallotta magát magyarnak, 30 pedig szlováknak. Az iskolalátogatási arányok viszont ennek az aránynak épp az ellenkezőjét tükrözik: az összes alapiskolás valamivel több mint 61 százaléka látogat szlovák intézményt, míg magyarba 38 százaléknyian járnak.

Dunaszerdahelyen

az önkormányzat kezelésébe tartozó öt alapiskolákba összesen 270 gyereket írattak a városháza oktatásügyi osztályának tájékoztatása szerint. Múlt szeptemberben ettől valamivel kevesebb, 266 elsős kezdte meg a tanévet a városi iskolákban. Legtöbb gyereket a Jilemnický utcai szlovák tannyelvű iskolába írattak a szülők, szám szerint 80-at. A magyar tannyelvűek közül idén a Szabó Gyula Alapiskola volt a felkapottabb, oda 72-t gyereket írattak be. Az adatok összesítéséből kiderül, hogy a beíratott gyerekek 35 százalékát adták a két szlovák iskola valamelyikébe, a többit pedig a magyar iskolákba. A népszámlálási adatok szerint Dunaszerdahely 23 ezer lakosa közül 79 százalék magyar, 15 százalék szlovák nemzetiségű. Ennek ellenére a beíratási adatok szerint a leendő elsősök között a szlovák iskolába íratottak aránya 35 százalék. Igaz, 2007-ben ez az arány még nagyobb, 37 százalék volt.

Nagymegyeren

a Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, Sebő Erzsébet a beiratkozáson elmondta, a magyar iskolát választó szülők 49 iskolaköteles gyereket írattak be hozzájuk, ehhez jön szeptembertől az a kilenc nebuló, akik jelenleg az ún. nulladik évfolyamot látogatják. Tehát három elsőosztállyal kezdhetik meg a következő tanévet. Tavaly 52-t írattak hozzájuk, míg a szlovák tannyelvű Ján Amos Komenský Alapiskolába 22-t. Idén a szlovák alapiskolában is kevesebb lesz a kiselsős. A Bartók Béla téri szlovák alapiskola igazgatója, Mária Estergájošová hivatalosan is megerősítette, hogy hozzájuk az idén csak 16 iskolaköteles gyereket írattak be. Az utóbbi években mindig 20-24 között mozgott ez a szám. „A mostani alacsony mutató annak is köszönhető, hogy 2003-ban csak ötvennyolc gyerek született Nagymegyeren, így értelemszerűen szeptembertől kevesebb lesz a kiselsősünk” – próbált rávilágítani a legfőbb okra az igazgató. A város demográfiai mutatói: 9100 lakosból 84 százalék vallja magát magyarnak, 13 szlováknak. Ezzel szemben a beíratottak között a szlovák alapiskolát választók aránya 24 százalék, a magyart választóké 75.

Komáromban

a beiratkozási arányok nagyjából megfelelnek a város 2001-es népszámlálási adatainak, amely szerint a 37 ezres lakosság 60 százaléka vallotta magát magyarnak, 34 pedig szlováknak. Az idei beíratottak megoszlása: az iskolaköteleseket nevelő szülők 59 százaléka a magyar, 40 százaléka a szlovák iskolákat választotta. Három magyar, ugyanennyi szlovák alapiskola van a városban. A magyar intémzényekbe összesen 180 gyereket írattak be, letöbbet, 62-t a Jókai Mór AI-ba, 60-at az Eötvös utcaiba és 58-at a Munka utcaiba. Kevesebben választották a szlovák alapiskolákat, összesen 122 gyerekkel számolnak szeptembertől.

Galántán

16 305 lakosból 36,80 százalék vallja magát magyarnak, 60,35 szlováknak. Az egyetlen magyar alapiskolába a beíratottak 16 százaléka került. A Kodály Zoltán Alapiskolában négy év után ismét két párhuzamos első osztályt tudnak nyitni. Vysztavel Melinda igazgatónőtől megtudtuk, olyan elsőst is beírattak a magyar tannyelvű aéapiskolába, akinek mindkét szülője szlovák, két testvére szlovák iskolába jár, ám a szülők szeretnék, hogy a gyerekük megtanuljon magyarul.

Vágsellyén

24500 lakosból 17,8 százalék vallja magát magyar nemzetiségűnek, és 79,7 szlováknak. Ennek ellenére a végzős ovisok 4,9 százalékát adták csak magyar tannyelvű intézménybe. A végleges létszám iskolakezdéskor lesz konkrét, mivel még több gyerek esetében halasztást javasolhat a pedagógiai-pszichológiai központ szakembere. Tavaly 26 ilyen eset volt. Ez az oka, hogy az eddig beíratott 243 elsős 27-tel több, mint amennyit tavaly beírattak és 49-cel több, mint amennyien azután valóban elkezdték a tanulást az első osztályban. Vágsellyén már több éve külön osztályt is nyitnak a különlegesen tehetséges gyermekeknek. Ez a J.C. Hronský alapiskolában működik. Ebbe az osztályba pszichológus ajénlása szükséges a beiratáshoz.

(jd/kz/gl)

A beíratási adatok nem véglegesek, mert csak a beíratás követően folynak az iskolaérettségi vizsgálatok.

A nemzetiségi hovatartozási mutatók alapjául a legutóbbi, 2001-es népszámlálás eredménye szolgált.