Nyitrán értekeztek a közép-európai szakemberek
Az öt éve indult konferenciasorozat szervezését a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kezdeményezte. „Be szerettük volna mutatni a hazai és a külföldi kutatóknak, hogy mivel foglalkozunk, hol helyezkedünk el a magyar tudományosságban.“ – mondta Sándor Anna, a tanszék vezetője. A tudományos értekezés azóta kari rendezvénnyé nőtte ki magát, és részét képezi a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozatának.
A kétnapos előadássorozatot Komzsík Attila, a KETK dékánja nyitotta meg. A plenáris előadásokon Arany Albert László nyelvész életútját, munkásságát ismerhette meg a hallgatóság, ezzel is megemlékezve a tudós születésének 100. évfordulójára. Elsőként Kríza Ildikó, az MTA Etnológiai Kutató Intézetének munkatársa az újonnan megjelent Nyitra-vidéki népballadák c. kötetet mutatta be. Elmondása szerint „a könyv, - melyet Arany A. László hagyatékából Liszka József és Nagy Mirtyl szerkesztett - reprezentálja az egész nyitra-vidéki balladahagyományt.“ Manapság a balladának, mint műfajnak a népszerűsége igencsak megkopott, tehát már csak ezért is nagy jelentőséggel bír ez a kiadvány. Ezután Vörös Ottó Arany A. László életútjáról, míg Sándor Anna a tudós nyelvészeti tevékenységének mai üzenetéről beszélt.
Ezután a konferencia három szekcióban és oldott hangulatban folytatódott. A nyelv- és irodalomtudományi szekció keretén belül többek közt az ELTE, a pozsonyi Comenius Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az újvidéki egyetem, a prágai Károly Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia, az MTA Irodalomtudományi intézet kutatói, valamint a KFE oktatói tartottak előadást. A szekció újszerűsége abban rejlett, hogy a fordítás problematikáját nyelvészeti és irodalmi szempontból egyaránt vizsgálták, a fordíthatóság/fordíthatatlanság valamint a kétnyelvűség problematikáit boncolgatva. A teljeseség igénye nélkül, csupán néhány előadót említünk meg a továbbiakban. Misad Katalin a kétnyelvű hivatali és közigazgatási szövegek magyar változatairól, N. Tóth Anikó György Norbert Klára c. regénye kapcsán a magyar nyelvben meghonosodó idegen kifejezésekről, Benyovszky Krisztián pedig Kosztolányi Édes Annájának fordítási nehézségeiről szólt. Göncz Lajos, az újvidéki egyetem professzora az anyanyelvi oktatás jelentőségét alapkutatások eredményeivel alátámasztva mutatta be, Szabómihály Gizella a fordított tankönyvek hiányosságaira hívta fel a figyelmet, Menyhárt József pedig a mostanság aktuális nyelvtörvény előtörténetét ismertette. Bárczi Zsófia József Attila Tiszta szívveljének spanyol fordításaival foglalkozott, Polgár Anikó Ovidius-szöveg magyar változatait tette közszemlére, Csehy Zoltán pedig az operacímek fordításának többrétű nehézségeit tárta fel. Előadást tartottak továbbá V. Gilbert Edit, Kozmács István, Görözdi Judit. Az előadásokat követően Sándor Anna zárszójában felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a jövő év kezdetén a konferencián elhangzott előadások tanulmánykötet formájában jelennek meg.
A természettudományi szekciót László Béla professzor nyitotta meg. Bakonyi Gábor (Szent István Egyetem, Gödöllő) és Vásárhelyi Tamás (MTM, Budapest) a Balaton-monitoring hét évtizedének eredményeit ismertette, ill. a szaktudományos ismeretek közérthető interpretálásának fontosságát hangsúlyozták. Nagy Melinda, a komáromi SJE oktatója az archeológiában jelenleg zajló genetikai forradalomról értekezett. A KETK pedagógusai közül Szekeres László a toxikus ionok értékének megállapításáról számolt be az ékfoltos zengőlény lárvái esetében. A mobil learning oktatásának alkalmazásairól Pšenák Ildikó, matematikai témakörben pedig Tóth János, a SJE rektora a lehetséges tanulói kérdések produktív mivoltáról adott elő. Végezetül az inverz permutáció alkalmazásába László Béla, Nagy Lehocky Zsuzsa és Komzsík Attila nyújtott betekintést.
A neveléstudományi szekció előadóit Baráth László, a kar dékánhelyettese üdvözölte, majd Homor Lajos az informatika és az internet magyarországi terjedésének történetét ismertette. Józsa Mónika Vága község népzenei hagyományairól számolt be, kolléganője, Orsovics Yvette a zeneoktatás didaktikai módszereit prezentálta. További előadók voltak: Patai Ilona, Baráth László, Czafrangó Sylvia, valamint Magyar György és Hortobágyi Antalné.
Másnap az areális kultúrák szekcióján belül előadást tartott Lengyelország szlovákiai nagykövete, Andrzej Krawczyk, aki felvázolta a lengyel történelem és kultúrtörténet legfontosabb mozzanatait. A fentebb említett szekción belül négy nyelven folyt a tudományos diskurzus, többek közt a vietnamiak integrációjáról Közép-Európában, a Csemadok szerepéről, a kétnyelvűség jelenlétéről a szlovák irodalomban. Boguslaw Bakula, lengyel irodalmár a nemzetiségek problematikájáról beszélt a II. világháború utáni Lengyelországban. Előadtak még Tibor Žilka, az Areális Kultúrák Tanszékének vezetője, Eva Péteryová, Zuzana Vargová és Agnieszka Janiec-Nyitrai.
Az immár 5. alkalommal megrendezett konferenciáról bízvást elmondható, hogy a hazai magyar tudományos élet kiemelkedő eseményévé nőtte ki magát. Az előadások magas színvonala, a viták konstruktív légköre, a szervezők lelkesedése ígéretet jelent arra nézve is, hogy a megkezdett hagyományt a jövőben is folytatni fogják, így is bizonyítva, hogy a szlovákiai magyar tudományosság egyaránt része a hazai és a nemzetközi tudományosságnak.
A rendezvényről készült rövid videó összefoglaló ITT tekinthető meg.
pt
